Emlékkönyv a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei részére (Kolozsvár, 1903)

Bevezetés - Dr. Márki Sándor: Az egyetem eszméje Erdélyben

8

DR. MÁRKI SÁNDOR

nyugalommal élhetnek a tudománynak. Hogy pedig még az ellenség se egykönnyen zavarhassa ki őket békés foglalkozásukból, az 1571 januárius 1 —14. tartott vásárhelyi országgyűlésen Szász-Sebesnek várfalakkal való körülkeríttetését is kimondatta. János Zsigmond- nak, a renaissance e barátjának 1571 márcz. 14-én történt halálával ugyan a szász-sebesi akadémia terve örökre megakadt, de nem szűnt meg egy külön erdélyi egyetem alapításának vágya.

Báthory István lengyel király ugyanis, mint egyúttal Erdély fejedelme, Erdélyt a hitben való „tévelygések“-tői megszabadítani akarván, Vilnából Polock ostromára vezető útjában már 1579-ben magához hivatta Sunyer Ferenczet, a jezsuiták lengyelországi tartományfőnökét s ez csakhamar ki is jelölte rendjének 12 tagját, hogy Erdélyben „az Úr szőlőjét hasznosan munkálják“. Báthory Kristóf erdélyi vajda, ki öcscsével, a királylyal egyetértve járt el, ugyanazon év május 5-én szintén kijelentette, hogy behozza a jezsuitarendet s hogy annak eltartására a kolozsmonostori apátságot adja oda Kolozsmonostor mezővárossal s Bács és Jegenye falvakkal együtt. Alak szerint azonban István király csak Vilnában 1581 május 12-én adott meghatalmazó és alapító levelet a jezsuiták részére.

A vilnai Vangrovicz Jakab vezetése alatt 10 jezsuita 1579. okt. 1-én vonult be Kolozsmonostorra. 1581-ben pedig magába Kolozsvárba. A főiskolát s talán a nyomdát is a ferencziek s a gymnasiumot az apáczák puszta kolostorában azonnal megnyitották, de a bölcsészetet és hittant csak 1585-ben kezdték tanítani, midőn a szerzetesek száma harminczra növekedett. Azonban már a következő évben 18 jezsuitát ölt meg a pestis és ugyanazon év végén (decz. 13.) Báthory István király is elhunyt. A rendet ért kettős csapás után 1588. október 29-én a nagyenyedi (részleges) és deczem- ber 8—23-án a medgyesi rendes országgyűlés a jezsuitákat Erdélyből száműzte.

Az új fejedelem azonban, Báthory Zsigmond, ki csak vonakodva szentesítette e törvényt, kevéssel utóbb titkon s 1595. ápr.

16-án a fehérvári országgyűlés által nyíltan visszahívta a jezsuitákat, kik május 10-én iskolájukat is visszanyerték. Nyolcz évig azután bajokkal küzdve tanítottak farkas-utczai egyetemükben; mikor azonban Székely Mózes, a hazafias párt fejedelme, 1604. jún. 4-én a németektől bevette Kolozsvárt, az unitárius nép földig rontotta a jezsuiták kolostorát és iskoláját, a 15 jezsuitát pedig kiűzte. Basta