Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)

Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - IX. A világháború befejezését követő évek az egyesület működésének újra való megindulásáig (1918-1920. okt. 16)

280

az egyesületnek fennállása óta legnehezebb idejében. Az igazgatótanács elhatározza, hogy a június 4-én aláírt trianoni béke elleni tiltakozása jeléül emlékiratot szerkesztet, amelyet megküld a külföld orvcsegyesületeinek.

A Balassa-előadás időpontját október 16-ára tűzik ki, az előadó Preisz Hugó lesz, előadásának címe: „Az újképletek Keletkezéséről analógia kapcsán.“1

S október 16-án, oly hosszú idő után, a Semmelweis-terem ismét megtelik megilletődött arcú tagokkal. Bókay elnöknek is megindult a hangja, amikor székét elfoglalva, beszélni kezd: „Másfél évig szünetelt itt e falak között a tudomány igéinek hirdetése s hazafiúi mély fájdalommal, sőt kétségbeeséssel láttuk, hogy a bűnös demagógok kultúránk ezen féltve őrzött szent hajlékát is megbecstelenítették és durván, kíméletlenül, csapszékhez illő hangon és módon igyekeztek itt is a maguk hatalmi vágyát és önző érdekeit kielégíteni, kiszorítva innen az egyedül jogos tulajdonost, a tudományt. Ott borongott sokáig egyesületünk fölött is ama sűrű sötét köd, mely akkoron egész Közéletünkre reáborult, de végre is kitisztult a látóhatár s a mi lethargiánk is véget ért. S a megtisztult légkörben e falak között ma újból kigyulladhat a tudomány világító fáklyája ß az elnémult ajak ismét szóhoz jut, látva a hajnal hasadását és bizakodva egy boldogabb Magyarország megszületésében.“

1 Preisz H.: Az újképletek keletkezéséről analogia kapcsán. 0. H., 1920, 421, o. s köv.