Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VIII. A világháború évei (1914-1918)
274 hogy szelleme továbbra is él közöttünk. Magyar és külföldi tagokból álló nemzetközi bizottság az alapítvány 10.000 koronás kamatjával jutalmazta volna 5 évenként a nagyvilágnak azt a nőorvosát, aki az eltelt időközben működésével erre a legnagyobb érdemeket szerezte volna. Tauffer szép elgondolásának anyagi alapját hamarosan megsemmisítették a bekövetkező nehéz idők s így az kiosztásra egyszer sem kerülhetett. Néhai özvegy Markusovszky Lajosné hagyatékából az Orvosegyesület Orvosi Hetilap-díjalapja 2000 koronával bővült. Az október 19-i nagygyűlésen a Balassa-előadást báró Korányi Sándor tartotta: „Pathogenesis és therapia“ címmel,1 akit az érem átvételekor mondott szavaiért a tagok lelkes ünneplésben részesítettek: „1914 júliusában Nagykálló főterén, amely boldogult atyám nevét viseli, egy szerény alacsony házon, a falusi orvos tipikus házán emléktáblával jelezték, hogy ott látott napvilágot atyám és ebből indult a budapesti katedrára, ahova Balassa keze vezette és ezen réven én is neki köszönhetem, hogy itt állok“. Csakhamar megérkezik hozzánk is a gyilkosán pusztító spanyol influenza. Az egyesület október 26-án tartott tudományos ülésén Buday Kálmán ismerteti: „Az influenza kórbonc- tana és bakteriológiájá-t“, Bencze Gyula: „Az influenza klinikájáét, amelyek érthető időszerűségüknél fogva több ülésre is kiterjedő tanulságos eszmecserét váltanak ki. Közben beteljesedik a végzet felettünk is. A június 1-i közgyűlésen Jendrássik látnoki megérzéssel mondotta: „A világ helyzete legutóbbi közgyűlésünk óta sem változott, most is háttérbe szorul a tudományos élet, sőt fokról fokra mindinkább megszokjuk a háborús állapotot s ha reméljük is a háború végét, mindinkább kezdünk félni a békétől, amely nem a régi, tudományunk fejlesztésére annyira alkalmas időket fogja visszahozni, hanem olyan gazdasági, politikai kríziseket, amelyeknek befolyása egész életünkre, kultúránkra kiszámíthatatlan“. Megérzése helyes volt, de a bekövetkező valóság minden elképzelhetnél tragikusabb. 1 Báró Korányi S.: Pathogenesis és therapia. Oképzés, 1918, 415. o. s köv.
