Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)

Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)

262 mutatások iránt általában nagy az érdeklődés, de tudományos szempontból az ülések súlypontja az előadásokon van.“ Az új elme- és ideggyógyászati klinikát — az előző évi klinikalátogatásokhoz hasonlóan — Moravcsik professzor mu­tatja be az egyesületnek. Az igazgatótanács fontos újítás mellett foglalt állást, ami­kor Pertik Ottó javaslatát elfogadva, azt a következő évben már meg is valósítja. Pertik a régi panasz orvoslására, amely szerint az egyesület tárgyalásai csak későn látnak napvilágot, hetenként megjelenő „Orvosegyesületi Értesítő“ kiadását aján­lotta, amelyet a tagok illetményképpen már az üléseket követő szerdán meg is kaphatnának. Ilyen módon az évkönyv ezentúl tulajdonképen csak a közgyűlés jegyzőkönyvét fogja tartal­mazni, az értesítő egymásra következő számai mellett. Az egyesület pályázatot hirdet művészi kivitelű tagsági oklevelekre és zsűrinek az Országos Magyar Iparművészeti Tár­sulatot kéri fel Györgyi Kálmán igazgatóval az élén. A pályázat­ból Helbing Ferenc iparművészeti főiskolai tanár pályaterve kerül ki győztesen, amely 1924-ig használatban is volt. Az egyesület könyvtára jelentékeny gyarapodáshoz jut az ez évben elhúnyt Hirschler Ágoston, valamint az előző évben elhalálozott Róna Sámuel végrendelkezése értelmében, amely szerint könyvtárukat mindketten az egyesületre hagyomá­nyozták. Manninger Vilmos és még 26 tag könyvtárszabályzat-módo- sító beadványával foglalkozva, az igazgatótanács főleg a folyó­iratok használatára vonatkozóan új intézkedéseket léptet életbe. 1912 január 17-én jelenik meg először Blaskovics László titkár szerkesztésében „A Budapesti Királyi Orvosegyesület Értesítője“. Címlapján a következő ülés meghívója olvasható, utolsó oldala pedig a szakosztályi ülések műsora számára van fenntartva. Az Értesítő minden orvosegyesületi ülést követő szerdán jelenik meg s a tagok díjtalanul kapják. A szerkesztő­ség rövid előszavában utal arra a körülményre, amelyből az Értesítő gondolata megszületett: „A mai korban, amikor mindenki siet tudományos eredményeinek közlésével, amikor minden búvár attól tart, hogy elavul a dolgozata, ha egyhamar meg nem jelentetheti, nem zárkózhatunk el az elől, hogy eme bajon tőlünk telhetőén segítsünk“. Az igazgatótanács február 1-i ülésében hozott fontos hatá­rozatai: Az ülések pontosan 6 órakor kezdődjenek, négy be­mutatásnál több egy ülés műsorán nem szerepelhet. A napi­rendre kitűzött tárgyak 8 óra előtt el nem halaszthatók. Az Érte­sítőben az előadások jegyzőkönyve 2, a bemutatásoké 1 oldal­nál nagyobb terjedelmű nem lehet. Az Értesítőben a szakosztá­

Next

/
Thumbnails
Contents