Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
253 vei, megkettőzött élénkséggel, megfeszített erővel, hogy vendégeink necsak a magyar vendégszeretetről és lovagiasságról, hanem a magyar tudományosságról is kénytelenek legyenek tisztelettel megemlékezni“. Az igazgatótanács a december 10-én tartott évzáró közgyűlésen előterjeszti a katonaorvosok felvételére vonatkozó, az alapszabályok 14. §-ának megváltoztatását szükségessé tevő szabályzatot, amelyet az egyhangúlag elfogad. Katonaorvosok nagyobb számmal a május 19-i ülésen jelentek meg elsőízben, mint vendégek és minthogy közülük; többen azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy a rendes tagok közé felvétessenek — s így ne csak mint hallgatók, de mint közreműködők is részt vehessenek a tudományos üléseken —, az egyesület vezetősége e mindenképpen méltányos kívánságot a legnagyobb előzékenységgel iparkodott teljesíteni, aminek eredménye a fenti közgyűlés elé terjesztett javaslat volt.1 A Schuster—Bugát-alapítvány örvendetes gyarapodását jelenti Koller Gyula 400 koronás adománya, amellyel annak az alapállománya 10.000 koronára emelkedik s így ezentúl ismét két ösztöndíj lesz kiadható. Az előadóterem szűk volta miatt egyre gyakrabban hangza-* nak el panaszok (a taglétszám 1000 körül jár!) s így előadásoknál a tagok egy része kiszorul. Ugyanígy a könyvtárnak is új helyiségekre van szüksége rohamosan gyarapodó állománya miatt s az igazgatótanács a baj orvoslására megteszi az első lépéseket. Az igazgatótanács február 27-i ülése 54 tag kérelmére elhatározza az alkoholbizottság megalakítását. A szépen fejlődő orvostörténelmi múzeum gyarapítását az egyesület most már anyagi támogatásával is elősegíti.1 2 1 Az alapszabályok 14. §-ának a katonaorvosokra vonatkozó pótlása a következő: „A fő- és székvárosban állomásozó tényleges szolgálatban levő cs. és kir. közös hadseregbeli és m. kir. honvédorvosok, ha az egyesületbe való felvételre jelentkeznek és az érvényben levő tagdíjat megfizetik, minden további eljárás mellőzésével és a felvételi díj megfizetése nélkül az egyesület rendes tagjai közé bármikor felvétetnek. Tagságuk azon év végéig érvényes, amelyben a tagdíjat megfizették. A tényleges katonaorvosi rang megszűntével a tagság is megszűnik“. 2 Orvostörténelmi érdekességgel bírnak Alexander Béla „plasticus X-sugaras képed“ körül az egyesület ülésein lefolytatott viták. Alexander Béla késmárki orvos, aki az 1907 szeptember 29-én felállított központi röntgenlaboratórium vezetője lesz, a március 10-i ülésen „Reliefszerű és plasticus X-sugaras képek“ címmel adott elő. Saját eljárásával készített képei a tagok között nagy tetszést arattak. Hutyra Ferenc indítványozza, hogy az ülés kérje fel az igazgatótanácsot, „hogy a Budapesti Kir. Orvosegyesület ragadja meg az initiativát arra, hogy érintkezésbe lépve az orvosi fakultással, tétessék lehetővé, hogy előadó e téren fejthessen ki munkásságot és valósíthassa meg a terveket, melyekről itt beszélt“. Az indítványt Bókay Árpád is örömmel pártolja. Alexander következő előadása (november 11): „A plasticus X-sugaras képekről“ már éles ellent-
