Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
254 Az 1907 október 14-én megtartott nagygyűlés titkári jelentése váratlan meglepetéssel szolgált. Az esedékes pályadíjak (Balassa-díjalap, Szenger-pályadíj) a pályázatok meddősége miatt nem voltak kiadhatók, sőt még a Mészáros-jutalmat sem lehetett odaítélni a soron levő szakmából megjelent munkának s azt a december 14-i közgyűlésnek más szakmából megjelent két munka szerzői között kellett felosztania. A nagygyűlésen Preisz Hugó tart előadást „Virulentia és therapia“ címmel. Bókay a decemberi közgyűlés elnöki megnyitójában hosz- szasan foglalkozik a pályázatok meddőségének okaival s azt hiszi, hogy a főok a tudományos pályán dolgozók szellemi és fizikai túlerőltetésében keresendő, már pedig „a nagyobb igények kielégítésére szánt“ tudományos munkák létrehozásának elengedhetetlen feltétele az idő és a lelki nyugalom. Az utóbbi évek hazai orvosi irodalmának áttekintése is nézetének helyessége mellett bizonyít: „kisebb igényű, rövidebb lélekzetű, bár becses és hasznos munka merült fel elég, de nagyobb szabású,' olyan, mely évek munkája, ritka jelenség“. 1908-ban a székház eddig bérbeadott II. emeletének elhalálozás folytán történő felszabadulása némileg enyhített az egyesület egyre tűrhetetlenebbé váló helyhiányán. A II. emelet legnagyobb helyisége igen alkalmas ülésteremmel szolgált a szakosztályok számára, az egyik kisebb teremben pedig az egyre gyarapodó orvostörténelmi múzeum nyert elhelyezést.1 Mindez azonban csak ideiglenes segítséget jelentett és újabb építkezés nélkül a helyzet nem volt gyökeresen megjavítható. Annak megállapítására, hogy a tagok esetleges újabb építkezés esetén milyen összegű kamatmentes kölcsönnel támogatnák az egyesületet, az elnökség felhívást küld szét tagjaihoz, akik erre a célra 36.500 koronát jegyeznek. Ez évben két Balassa-előadás is hangzik el. Az első a február 22-i rendkívüli tudományos ülésen, amelynek szónoka Taufmondásra talált. Elischer Gyula szerint képei „több különböző lemez egymásra másolása útján“ állíttattak elő, tehát műtermékek. Kelen Béla szerint is „minden szépségük mellett műtermékek, amelyeknek tudományos becsük nincs“. Az 1907 február 23-án tartott ülésen Gergő Imre „A plasticus X-sugaras képek tudományos és gyakorlati értéke“ című előadásában igyekezett az Alexander-féle képek értéke mellett bizonyságot szolgáltatni, de itt is Kelen mondja ki az utolsó szót, hogy az „ú. n. plasticus X-sugaras képek plasztikája nem egyéb önámításnál“ s az „Alexander- képeknek tudományos értékük nincs“. 1 Korányi Frigyes közbenjárására Balassa, Lumniczer és Marku- sovszky családjainak ajándékaként a múzeum rendkívül érdekes és értékes levelezéseknek s egyéb irományoknak jutott birtokába.
