Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
252 az 1909-ben Budapesten tartandó XVI. nemzetközi orvosi kongresszus előkészülete is lenne, hiszen utóbbinak is egyik főtárgyát éppen a rákbetegség fogja képezni. Az Orvosegyesület égisze alatt, annak helyiségeiben, a rákbizottság elnökének, Dollinger Gyula rendezésében nagy sikerrel zajlott le az országos rákértekezlet 175 pesti és 98 vidéki orvos részvételével.1 Bókay ismételten rámutat az év folyamán tartott elnöki megnyitóiban a nemzetközi tudományos kapcsolatok óriási fontosságára, mely téren sokszor fürgébb kis nemzetek is megelőznek bennünket: „Nem gondoskodunk eléggé arról, hogy a külföld megismerhesse mindazt, ami nálunk az orvostudomány terén történik“. Felveti a kérdést, „vájjon gondoskodtunk-e eddig arról, hogy tudományos üléseinkről, melyeken pedig annyi jeleset adnak elő tagtársaink, rendszeres tudósítások jelenjenek meg a külföldön?“ E hiányokon iparkodik segíteni az igazgatótanács határozata, amely szerint a Pester medizinisch-chirurgische Presse az egyesület tudományos üléseinek jegyzőkönyvét külön melléklet alakjában, német nyelven fogja közölni. Az évi mellékletekből egy német évkönyv fog kialakulni, amelyet a külföldi orvosegyesületeknek és könyvtáraknak is megküldenek.2 Tervbe veszik a jegyzőkönyveknek angol és francia nyelveken való megjelentetését is, amely cél megvalósítására Dollinger elnöklete alatt bizottság alakult. Az 1909-ben megtartandó nemzetközi orvosi kongresszusra való készülődés már most kezdetét veszi. Bókay is felhívja az egyesületet: „feszítse meg erejét a rendelkezésre álló három éven át mindegyikünk, hadd lássák majd az idegenből ide sereglő ügytársak, hogy nem választottak rosszul, midőn Budapestre jöttek. A mi egyesületünk pedig, mint legerősebb műhelye és legrégibb fóruma orvostudományi életünknek, vegye ki a maga részét a tudományos előkészülés nagy munkájából. A plenum és a szakosztályok dolgozzanak három éven át fokozott munkakedv1 A november 15-én tartott megnyitó ülésen Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter is részt akart venni, „de egy sajnálatos félreértés folytán egy órával hamarabb érkezett meg s így az értekezlet megnyitásán részt nem vett“. Képviseltette magát a m. kár. belügyminiszter, a m. kár. kereskedelemügyi miniszter, a cs. s kir. hadügyminiszter, a hor- vát—szlavón—dailmátországi báni kormány, Budapest székesfőváros s a kolozsvári tudományegyetem. Az értekezlet első napján a kereskedelemügyi miniszter képviselője, Vargha Gyula min. tanácsos, a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal igazgatója is előadást tart: „Párhuzam a magyar és német rákstatisztika módszere és eredményei között“. A rák- statisztika körül kifejtett buzgó és önzetlen működéséért az egyesület 1908-ban levele^őtagjává választja. 2 „Gondunk lesz reá, hogy a sok tekintetben tájékozatlan külföldre jutó német jegyzőkönyveken és német évkönyvön világosan kitüntetve legyen, hogy fordítás a magyar eredetiből.“ J
