Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
234 A közgyűlés hozzászólásai közül Hőgyes Endréé emelkedik ki. A választmányi felirat tervezetét szavazás alá bocsátva a választmány javaslata mellett 269, ellene 35 tag szavazott s így ennek alapján megbízzák az elnökséget az emlékiratnak a belügyminiszterhez való felterjesztésével. Az okt. 14-i nagygyűlésen Goldzieher Vilmos olvassa fel emlékbeszédét Dudits Endre (1533—1587) pécsi püspök felett.1 A december 11-i közgyűlésen Grósz Emil, Kétly Károly, Bókay Árpád, Imrédy Béla, Hirschler Ágoston, Hőgyes Endre, Csapodi István indítványt nyújtanak be orvosnőknek az egyesületbe való felvétele érdekében.1 2 Az indítvány ügyében a következő évi november 19-i rendkívüli közgyűlés hoz döntést. Az Ivánchich-alap Koller Gyula, az egyesület volt buzgó pénztárnokának adománya folytán 1000 forinttal növekedik. Az igazgatótanács elhatározza, hogy az 1896-ban Török Lajos és Temesváry Rezső egyesületi könyvtárosok szerkesztésében megjelent betűrendes könyvtárkatalógus folytatásaképpen a szakkatalógust is kinyomtatja. Az 1898 október 14-i nagygyűlés elnöki megnyitójában Réczey kegyeletes szavakkal kifejezi az egyesületnek Erzsébet királyné tragikus halála felett érzett mély gyászát. Hódoló részvétiratot terjesztenek fel a trón zsámolyához s az igazgató- tanács az egyesület pénztárából 600 koronát ajánl fel a királyné Budapesten felállítandó szobrának költségeire. Áz október 14-i nagygyűlésen Klug Nándor mond emlékbeszédet az 1896-ban elhúnyt Du Bois Reymond, az egyesület levelezőtagja felett. Az egyesület mecénásai között örökíti meg nevét Fischof Vilmos, aki végrendeletében minden külső kikötés nélkül ezer forintot hagyományozott az egyesületre. 1 Dudits (Dudith) mint Magyary-Kossa Gyula írja — aki a rávonatkozó orvostörténelmi adatokat is összegyűjtötte —, „egyike volt a magyar föld termelte legnagyobb és legáltalánosabb tehetségeknek, ki már 30 éves korában a pécsi püspökség székében ült“. (Magyar orvosi emlékek, III. Budapest, 1931, 231. o.) ..Parmi les panégyristes de Dudith, nous trouvons non seulement Imbert, qui, dans un sonnet adressé a „Dudice Sbardellat, grand honneur de l'Hongrie“, rend un temoignage touchant de son amitié, victorieuse de la distance qui le sépare de la „douce patrie“ de son con- disciple hongrois, mais aussi Sambucus ou Jean Zsámboki ...“ (Jean Han- kiss, Lumiere de Hongrie. Budapest, 1935, 51. o.) 2 „Ilyen körülmények között várható, hogy az orvosnők, kik igazi hivatást éreznek magukban, az orvosi pályán megmaradnak, a Budapesti Királyi Orvosegyesületbe, mint az ország legtekintélyesebb orvosi tudományos testületébe belépni óhajtanak.“ 1895 december 19-én intézi az egyetemekhez Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 65/719. számú, a királynak megelőző napon kiadott engedélyéről értesítő leiratát, amely a nők előtt megnyitotta a bölcsészeti, gyógyszerészeti és orvosi pályákat. 1897 május 14-én avatták az orvostudomány doktorává az első nőt hazánkban, gróf Hugonnai Vilmát.
