Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
219 Milyen nagy út vezet e szerény kezdettől a Stefánia-gyermek- kórház diphtheria pavilionjában 1913-ban leleplezett márványtábláig.1 Az egyesület szíve dobban meg azokban az írásokban, amelyekből kiderül, hogy a temetési költségeit viselte egy 32 éves korban hirtelen elhunyt kőbányai orvosnak, aki az egyesületnek tagja sem volt, öreg édesatyjának, egy 1848—49-es honvédnek az egyesülethez intézett kérésére. Az év halottai között gyászolja az egyesület volt elnökét Hirschler Ignácot is. Az 1892 január 9-én tartott ülés műsorának megkezdése előtt Kétly Károly üléselnök két örvendetes bejelentéssel szolgál. Az egyik ismét Ivánchich áldozatkészségét dicséri, aki az egyesületi ház céljaihoz újabb 5000 frt-tal járult hozzá, a másik a főváros törvényhatóságától az egyesület részére megszavazott 15.000 forintos adomány hivatalos bejelentése.2 A hálás egyesület úgy Ivánchichnak, mint a fővárosnak köszönőlevelet küld s a székház kapuja alatt jobboldalt elhelyezett „Adakozók“ fel- írású márványtáblán első helyre kerül Ivánchich 5000 forintos adománya. A székesfőváros áldozatkészségét pedig a középen elhelyezett „Budapest székes-főváros adománya 15.000 forint“ feliratú tábla örökíti meg.3 Az ülésnek külföldi előadója is van Jaromir Mundy báró a bécsi Mentőtársaság vezértitkára személyében, előadásának címe „Was weiss man bis heute über die Verletzungen durch die neuen Präzisionswaffen und welche Postulate stellen sich für die Kriegschirurgie?“ Nevezetes a február 13-i ülés, amelyen Bókay János „diphtheritisről“ szóló előadása hangzik el, amelyet több ülésre kiterjedő tanulságos eszmecsere követ éppúgy, mint (április 9) Jendrassik „A hypnotikus suggerálhatóságról“ és Schaffer Károly „Hypnotikus kísérletek“ című előadásait, amelyek hozzászólásai közül Hőgyesé emelkedik ki. Ángyán Béla „Influenza- járvány Magyarországon 1889—90-ben“ című előadásában (november 26) az influenza bizottság feldolgozott adatait ismerteti. Az október 14-i nagygyűlésen Vidor Zsigmond olvassa fel megemlékezését Hirschler Ignácról. Nagy veszteség éri az egyesületet Lumniczer Sándor és az utolsó még életben lévő alapító tag, az egyesület tiszteletbeli tagjának és jótevőjének Ivánchich Viktornak elhúnytával. A 1 „In memoriam Josephi O’Dweyr ad celebrandas bis mille intubationes a nobis factas MDCCCCXIII“ felirattal. (Képét 1. Bókay: Geschichte der Kinderheilkunde, 91. o.) 2 A főváros adományát, az egyesület kérelméhez híven, három egymás után következő évi 5000—5000 forintos részletben utalta ki. 3 Az „adakozók“ márványtáblája mellé idővel három másik is kerül az egyesület alapítótagjainak névsorával.
