Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VI. Az egyesület első évkönyvének megjelenésétől az egyesületi székház megszerzéségi (1875-1891)
208 meg, tőkebeszerzésre gyűjtést indított stb. s így jutott el a telekkérdés stádiumáig. Ellenben az Orvosi Kör s a vele társult egyesületek külön szállással nem bírnak, állandó telek megszerzésére irányuló mozgalmat eddig ki nem fejtettek ® csak mikor saját lépéseink eredményt ígértek ,ébredt fel náluk ily irányú vágy“. A választmány különösen súlyosnak tartja a telekeladó bizottság javaslatának azon pontját, mely szerint, ha a két kérelmező közül valamelyik az emelendő épületet más, mint tudományos célra kívánná használni, akkor a telekért együttesen 15.000 forintot tartoznának fizetni. „Nem volna méltányos, hogy az Orvosegyesület vagyona az Orvosi Kör elhatározásától tétetnék függővé. Az Orvosegyesület bizonyára nem akar az Orvosi Kör s a hozzá társult egyesületek felvirágozása elé akadályokat gördíteni; nem teheti azonban azt, hogy a maga céljait egészen más irányú társulatoktól tegye függővé, vagy hogy saját, különben sem bőséges pénzeszközeit azon társulatok céljaira fordítsa.“ Mindezeknek alapos megfontolásával a választmány javasolja, hogy a közgyűlés mondja ki: 1. a felajánlott józsefvárosi telek nem alkalmas az egyesületi ház felépítésére, 2. az Orvosegyesület nem építkezhetik más egyesületekkel közösen, mert abból elkerülhetetlenül különböző nehézségek támadnának, 3. az egyesület az ügyek ilyetén fordulása mellett inkább hajlandó lenne megvenni a fővárostól a Klotild- és Sólyom-utcák sarkán lévő telket, feltéve, ha a főváros az egyesület érdemeire való tekintettel azt olcsón átengedné, 4. az Orvosegyesület építendő házában mindenkor készségesen bocsájt majd alacsony bérért megfelelő helyiségeket az Orvosi Kör és a vele társult egyesületek rendelkezésére. Az első pontra nézve Korányi Frigyes szavazást rendel el, amelynek eredménye (54 nem, 32 igennel szemben!) a kérdéses józsefvárosi telek egyesületi házépítés céljára alkalmatlan volta mellett döntött. A második és negyedik pontot egyhangúan elfogadják, ugyanez történik — néhány hozzászólás után — a harmadik ponttal is. A közgyűlés határozatához híven (3. pont!) az egyesület a főváros tanácsához intézett újabb kérvényében a Klotild- és Sólyom-utcai telek kedvezményes áron való átengedését kérelmezi, amire a főváros tanácsa 1890 október 30-án tartott ülésében azt a határozatot hozta, hogy „nem érzi magát indíttatva arra, hogy ezen kérvény ügyében a közgyűléshez előterjesztést tegyen“. Ezzel a saját telken építendő székház oly biztatóan indult ügye végétért s az egyesület vezetői nem is sejtették még ekkor,
