Strihó Gyula: A Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület története 1887-1897 (Budapest, 1897)
III. Rész - XIII. Fejezet. 1894.
60 kezdett venni. Az egyesület vagyona valamint nagyobb adományokkal\ úgy alapítványokkal gyarapodott. A költség-előirányzatból látjuk, hogy az egyesület év- ről-évre küzd a deficzit rémével. így ebben az évben is 24.000 frt szükséglettel szemben csupán 20.450 frt bevétel áll; tehát ismét 3.550 frt a hiány. S e szerint nem volt mit tenni, az egyesület vezetősége újból kénytelen volt a koldulás nehéz mesterségéhez folyamodni, hogy az egyesület működése fennakadást ne szenvedjen. Pedig még mindig fontos feladatok vártak megvalósításra. így : a vízből-mentés szervezése, a fertőzött betegek szállítása, az elmebetegek szállításának, háború esetén az első segély és a betegszállításnak rendezése, nehány fiók-7nentőállomás berendezése, hordágyak mindenki használatára beszerzése és elhelyezése, a mi mind nagy költséggel jár. Az igazgatóság keservesen panaszkodik a súlyos anyagi helyzet miatt s felhívja a közgyűlés tagjait, hogy a főváros polgárainál egész jóindulatukkal hassanak oda, hogy az egyesületet minél hathatósabb anyagi támogatásban részesítsék. XIII. FEJEZET. 1894. Az 1894. év az egyesület történetében egyik legkimagaslóbb év volt. Kimagaslott pedig részint új alkotásokkal, részint egy-egy alkalommal kifejtett nagyarányú működéssel. Mindenekelőtt két örvendetes eseményről kell megemlékeznünk. József fö- herczeg ö Fensége 25 éves jubileumának megünneplése. Az első volt Ö Fensége József cs. és kír. főherczeg, az egyesület fővédnöke, mint a honvédség főparancsnoka 25 éves jubileumának megünneplése. A választmány feliratban üdvözölte az egyesület fenséges fővédnökét. Ezen feliratra ő Fensége meleg hangú válaszban mondott köszönetét, mely igy szól:
