Strihó Gyula: A Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület története 1887-1897 (Budapest, 1897)

Mellékletek

137

17. melléklet.

Utasítás tömeges szerencsétlenségek esetére.

I. Általános szabályok.

1. »Tömeges szerencsétlenség« alatt — vonatkozásban az első segélynyújtással — oly véletlen eseményt értünk, melynek alkalmával több ember életét, testi épségét súlyos veszély fenyegeti. így egy vagy több ház összeomlása, vagy falak bedőlése, állványok összeroskadása, földrészek beomlása stb.; továbbá vasúti szerencsétlenségek, nagymérvű égések nyilvános épületeken, mulatóhelyeken (színházak, dalcsarnokok, czirkuszok stb.), nagy riadalmak, melyek az emlitett helyeken támadnak, vizáradások a fent jelzett értelemben tömeges szerencsétlenségek.

2. Ilynemű véletlen eseteknél, természetesen, minden törekvésünk a gyors és kellő első segélynyújtásra kell hogy irányuljon.

3. E czélból kellő számú, jól iskolázott mentő-személyzetnek (orvosok és mentők) a szükséges felszerelésekkel * készenlétben kell lennie — még pedig éjjel-nappal — hogy a kivonulás a szerencsétlenség színhelyére azonnal megtörténhessék.

4. A következő »Különös szabályok« mindazt tartalmazzák, a mi az ily tömeges szerencsétlenségek beálltakor, egyesületünk önkéntes működésének igénybe vételével ez időben és ezután szükségesnek mutatkozik. E szabályok, természetesen, nem ölelhetnek itt föl minden egyes balesetre, szerencsétlenségre szóló és a működő tagoknak általános miheztartását tárgyazó magyarázatot, mivel minden ilynemű baleset előre nem látható mellékesemény kíséretében jelentkezhetik. Ennélfogva az ily esetek alkalmával kivonuló mozgó-őrség vezetőinek tapasztalása s belátására kell bíznunk a helyes s megfelelő rendszabályok alkalmazását. Első kötelesség, természetesen, a gyors és erélyes munkához-látás.

* Betegszállitó-kocsib, hordagyak, mentő-szekrények, mentő-táskák, fáklyák, lámpások stb. (A mentő-szekrények, mentő-táskák elindulás előtt megvizsgálandók: megvan-e bennük minden és a maga helyén ?)

J