Dr. Bókai Árpád tanítványainak dolgozatai

Rottenbiller Ödön dr.: Anipyrin pótszerek

A scopolamin tehát a pilocarpinnal szemben az elvállalásokat illetőleg épen úgy viselkedik, mint az atropin, vagyis bénítja az elválasztó idegek mirigybeli végződéseit.

Idevágó kísérleteim befejezése után jelent meg Szalag Béla ügytársamnak tanulmánya a scopolaminról, ki e szerrel elmebetegeknél kísérletezett. Ugv látszik hasonló következtetésekre jutott, legalább eme szavai: «a váladékok elválasztása csökkent a scopolaminra, aminek egyik jele a betegek által panaszolt szárazság» erre engednek következtetni.

Ernst tüdövészesek hyperidrosisánál kísérletezett vele. 4 esete kapcsán további kísérletezésre ajánlja: ptyalismusnál és hyperidrosisnál. Mi a gyomorra ható kellemetlen hatásánál fogva használatát épen a tüdövészeseknél. kiknél a jó táplálásra kell a föfigyelmet fordítani ellenjavaltnak tudjuk.

13. A scopolamin hatása a gerinczagyra.

Fraser1 közölte először az atropinról, hogy injectióját békánál az úgy nevezett «késői tetanus» követi, mely többnyire csak napok múltán jelentkezik. Szerint a tetanus oka a gerincagy szürke állományának excessiv izgatottságábólmagvarázandó, mely nyilvánvalólag magyarázata lehet a fokozott reflexingerlékenységének. A fokozott izgalmi állapotot hüdés előzi meg, mely féleg a békánál igen feltűnő és jól kifejezett. Emlős állatoknál ugyancsak érvényesül az atropin reflex-fokozó képéssége, de itt a hüdési állapot a szembeötlöbb.

Köbért pontos vizsgálatai a hyoscinra vonatkozólag bebizonyították, hogy sósavas sója egyáltalában nincsen ily hatással.

A scopolamin brómsójáról nem állíthatjuk ugyanezt, mert ha nem is mindig, de láttam tetanust beállani a befecskendést kővető 10—15 perczben, de csakis hidegvéreknél. A melegvérüeknél, főleg tengeri malaczoknál és kutyáknál fokozott reflexingerlékenységet láttam párosulva a hátsó végtagok paresisével.

Így tehát van hatása a gerinczvelőre a scopolamin bróm- 1

18 DR. ROTTENBILLER ÖDÖN

1 Fraser Th., Transactions of the royal Society of Edimbourgh (T. XXV. 4990. 1869.)