Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
LXVll A’ rüh tisztátlanság, gondviselés- és ápolásbeli nagy restség, takarítás elmulasztása és éhség miatt néha önkényt is kifejlődik a’ lovak között. De sokkal gyakrabban átvitetik különben egészséges és jól tartott lovakra fertőztetés által, ha rühes lovakkal egy istáiéban hosszabb ideig állanak, azokhoz dörgölődznek, vagy velők összefogatnak, vagy végre a’ rühes lovak szerszámai egészségesekre rakatnak. A’ rüh ugyan átalkodott és tartós nyavalya , eleinte mindazáltal, kivált ha fertőztetésből támadt, maró kénetekkel, miilyenek a’ babér- és terpentinolaj, kőrösbogárporral keverve, (mindenik olajból egy-egy lat, kő- rösbogárporból egy nehezék) , belülpedig keserű, illatos és kénköves szerek és jobb táplálék által bizonyosanmeggyógyítható. Azonban a’ beteg lovakat az egészségesektől mindig külön kell tartani , semmi istálóeszközt, takarót, vakarót, kefét, szerszámot, melly rühes lónál használtatott, egészségeseknél elő nem venni, hacsak elébb igen szorgalmasan meg nem tisztítattak. 53. §. Juhrüh. Juhoknál sokkal gyakrabban kerül elő a’ rüh , mint lovaknál, ’s köztök annál nagyobb pusztításokat szokott véghez vinni, mivel egyetlen beteg juh e’ huzamos nyavalyát az egész nyájra elragaszthatja. E’ terjedés legtöbb esetben fertőztetés által történik , azonban néha különféle más okoknál fogva magától is keletkezik. Legközönségesebb neme a’ száraz rüh, melly alacson, szűk, gőzös és szemetes istálókban olly gyakran uralkodik , és télben az esztendőnek minden egyéb részei közt legsűrűbben mutatkozik; (innen istálórühnek is nevezik). Nem ritkán szükölködés, vagy nagyon rósz és nyomom táplálék kö- vetkezete, ’s ez esetben éhrühnek mondatik. A’ rühes juhokat mozdulatikról már távol megismerhetni; lábaikkal majd itt majd ott vakaródznak, hol csak kemény testet találnak, mindenüvé dörgölődznek; bőröket, hol csak elérik, fogaikkal mindenütt csipkedik és harapdálják ’s szájokat a’ bőr külön helyein sebesen ide oda hordozzák. Majd több helyek kopnszok lesznek, másutt pedig a’ kiment gyapjú kóczosan csügg, vagy legkisebb megrándításra is kihull; alatta a’ bőr halvány , fejéres varakkal vagy apró vereses gümőcskékkel rakva, mellyek ismét varakká száradnak , e’ mellett a’ bőr duzzadt ’s melegebb es érzékenyebb mint másutt. Ha a’ rüh tovább terjed, e’ kopasz helyek mind inkább szaporodnak, míg a’ bőrnek legnagyobb része varas, koszos, durva, repedezett lesz ’s az állatok szemlátomást elsoványodnak. A’ nedves vagy kövér rüh még nagyobb viszketegséget okoz, úgy hogy a’ beteg juhok még erősebben és gyakrabban dörgölődznek minden kemény testhez, és sokkal sűrűbben csipdesik bőrüket, minta’ szaráz riihben. Ha e’ helyeket készakarva érintjük ’s dörgölgetjük , a’ juhoknak igen jól esik , mellette nyelveiket igen sebesen mozgatják, fogaikat csattogatják, lábaikkal tombolnak. Az illy juhoknak nyakuk és válluk a’ miatt, hogy hatulsó lábaikkal szüntelen vakaródznak , sárral, porral és földdel mindig bepiszkolvák. A’ rüh leginkább a’ hátra, hónaira, czombok felső felére s a’ fark alsó részére szokta magát venni. E’ helyeken a’ gyapjú halvány , durva,
