Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
LXVIII fénytelen, összezilált, összecsapzott, és olly könnyen kimegy, hogyne- melly helyek egészen meztelenek lesznek. Az illy megmeztelnült bőr öcs- mány szinü és hervatag, tésztás és vizes daganatok borítják, mellyekből némi vékony nedv szivárog ’s a’ gyápjut öszszeraggatja és csak hamar varrá szárad; ezekből végtére nagyobb, barnás, duzzadt és kérges foltok vagy koszok keletkeznek, mellyek alatt eves, gyakran berágódó bőrfekélyek rejlenek ’s szinte a’ szalagos és porczogós részekig is behatnak. A’ juhok, habár ez állapotban sokáig jó étvágy mellett maradnak is, lassanként még is elsoványodnak, köhögésbe, sorvasztó lázba, gyakran halálos tüdőgyu- ladásba is esnek. Az nedves rüh leginkább hosszan tartó esős és hideg időben uralkodik, ’s ezen esetben makacsabb és nehezebben gyógyítható, mint az, melly csupa fertőztetésből származik , mert mindenkor valami belső betegség is, és főleg általános romlott nedvüség jár vele. A’ fertőztetés pedig leginkább azon apró atkák vagy serkék által történni látszik, melylyek a’ bőr nedves részeiben fészkelnek ’s fölöttébb szapora tenyészésiik miatt rendkivül megsokasodnak. E’ nyüvek az állatnak beteg bőrében maguktól származnak, ’s ha e- gészséges juhnak bőrére vetődnek , berágják magukat, fészket vernek , ’s majd apró hólyagocskák , nedves helyek, varak és mind azon beteg jelenetek fognak a’ bőrön tapasztaltaim , mellyek már fölebb leírattak. Hogy egyébiránt a’ rüh örökségi nyavalya, most már számtalan tapasztálás bizonyította meg, ez okból a’ tenyésztéstől minden rühes anyajuhot és kost ki kell zárni, ha szinte legnemesebb és legjobb fajú volna is. A’ rüh gyógyítására javait szerek közönségésen inészvizzel, gyertyámártóluggal, vargacsávával, szappanos vizzel, vitriolvizzel, do- hányforrázattal ’s több effélékkel mosások, mellyek közül kivált könnyű esetekben az utósó igen foganatos. Ezen mosások azonban főleg száraz vagy éhrühnél használnak, ha egyszersmind ha egyszersmind az állatok jobb gondviseléséről és ápolásáról is szorgoskodunk. Az illy egyes rühes juhokat tehát erős dohányforrázattal, mellybe egy kevés hamuzsir vagy kénmáj és terpentinolaj kevertetik , jól meg kell mosni. A’ nedves rühnél is elég, ha a’ bőrnek beteg helyei két rész szarvas- szaruolaj- és egy rész terpentinolaj keverékkel bedörgöltetnek. Ha azonban a’ rüh nem csupán néhány kevés és egyes varból vagy fekélyből áll, hanem a’ bőrnek nagy részén elterjedt, akkor már hathatósabb ’s az egész bőrre munkáló maró szereket kell elővenni, mellyek égvény savakból és kozmás olajokból tétetnek össze. Yégy e’ czélra 4 font ujdon égetett meszet, 5 font hamuzsirt, 3 font büdöskövet, ezeket keverd össze 20 pint vízben; azután tégy hozzá 4 font szarvasszaruolajt, vagy 2—3 font kőolajat, és 1 font folvo kátrányt; ’s mindezeket egy nagy fakádban jól zagyváid össze ’s akkor tölts rá 2 akó ökörhugyot, ganajevet, vagy a’ mi egyre megy3 ugyan annyi embei’hugyot és 4 akó vizet. E’ vegyület 100 darab juhra elegendő. Minden esetre annyit kell előre készíteni, hogy valamennyi rühes juh egymásután hamar a’ fördőbe állítathassák. A’ förösztés következő módon megy véghez : Két ember első és hátulsó lábainál megfogja a’ juhot, s a kádba nyomja, de úgy, hogy förösztés közben fejet a’ viz ne érje, vagy szemebe
