Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
LXVI inas részeket, ’s mennél inkább terjednek, a’ lábak is dagadnak, kivált pedig a’ hátulsó czombok néha egészen idomtalanak és forinátlanak lesznek; majd a’ nyeldeklőjárás alatt is kemény mirigydaganatok mutatkoznak, ’s hiízamos, gyanus orrfolyás és szuszogó kehes lélekzés következik. így a’ féreggiimőkből igen gyakran szoporayicza fejlődik ki; legveszedelmesebbek pedig azok, mellyek a’ nyakon, előajakakon ’s a’ hónalji és lágyéki mirigyeken támadnak. Az okok, mellyek e’ veszélyes nyavalyát szerzik, sokfélék , ’s nem ritkán épen azok, mellyek a’ szopornyiczánál. Támad vén , elerőtlenedett csődöröknél; nagyon tisztátalan gőzös istálókban, rósz eleség mellett, ingoványos legelőken; külső vagy belső részeknek sokáig tartó ’s elterjedt rósz genyedésétől, vagy fekélyeitől; huzamos betegeskedés és áltálános elgyengülés után; de támadhat teljes épségii lovaknál is, ha a’ féregfekélyek genye által megfertőztettetnek. Gyakran megesik, hogy a’ férges lovak taknyosak lesznek , ’s szinte olly gyakran elébb féreg támad, ’s utóbb szopornyicza csatlakozik hozzá. Ha a’ féreg nem igen nagy mértékben van ’s a’ féreggümők csak egyes helyeken, nem pedig az egész testen terültek el, és más nyavalyával sincsenek összeköttetésben, ngy az orvoslás kellő belső szerek ’s a’ féreggümők feldulása mellett sikerülhet; azonban e’ munkát mindenkor csak tanult állatorvosra lehet teljes megnyugvással bíznunk. Minthogy a’ bőrféreg ragadályos nyavalya , annál fogva ugyan azon elővigyázati szabályokra kell ügyelnünk , mellyek már a’ szopornyiczánál emlittettek. Mennyiben mindazáltal a’ bőrféreg még is hamarább gyógyítható, azért a’bőrférges lovakat, hacsak egyszersmind nem taknyosak, nem szükség megölni, hanem csak a’ gyógyitás ideje alatt más lovaktól szorosan elkülönözni. Mivel végre a’ taknyosság és bőrféreg nemcsak ragadó, hanem örök- ségi nyavalyák is, efféle hágó csődöröktől és anyalovaktól minden lótenyésztőóvakodjék, mert méltán félhet, hogy a’ csikók is hajlandók lógnak lenni e’ nyavalyákra ’s utóbb azok bennök valósággal ki is fejlődnek. A’ vevés után férgesnek tapasztalt lovat, előbbi tulájdonosa 30 nap alatt viszavenni köteles. Rüh, r ii h ö s s é g . 52. §. Lovak rühe. A’ rüh némi idült bőrkütegben álló ragadó nyavalya, melly a’ bőr felső szinének egyes helyein varak , hólyagocskák és nedves fekélyek által mutatkozik, és olly szüntelen viszketegséget okoz, hogy a’ ló, hol csak lehet, minden falhoz, jászolhoz , mellette álló lovakhoz dörgölődzik, vagy önmagát fogaival csipkedi. A’ bőr felső szine a’ rúhes helyeken száraznak, mintegy porosnak tetszik ; de e’ porszerü varak alatt némi apró nedves fekélyek rejlenek, mellyek midőn elszáradnak, ismét uj fejér varakat képeznek; ez által a’ bőr durva lesz, felduzzad ’s szőrét elveszti. E’ kopasz foltok mindig tovább terjednek , sőt egyes helyeken még lapos, rágó fekélyek is keletkeznek , egyszersmind a’ Jovak elfonnyadnak , lábaik megdagadnak, végre sorvasztó és rothasztó lázban elvesznek. Legközönségesebb helyek , mellyeken a’ rüh mutatkozni szokott: a' fő, üstök és serény allja, homlok, csípők, hátulsó lábak belső fele és fark.