Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
LX báni hosszas tartózkodás, mint szinte sok előbbeni és roszul végződött betegségek is. E’ járvány többnyire a’ bárányokat, gyenge és roszul ápolt juhokat lepi meg. Gyógyítása csak a’ betegségnek kezdetén remélhető. A’ betegeknek dugulás elkerülésére illatos, keserű szerek adatnak, egy darabra fél lat üröm vagy tárnics és tört fokhagyma, egy lat konyhasó, 10 csepp terpentinolaj 2 adagban , liszttel nyeletté keverve. Bárányoknak fele adatik. Ezenkivül használnak szikfű- és szénamurva-forrázatból készült klistirek is. Ha az eledelnek puffadást okozó vastagabb részei kiürítettek , a’ betegeknek jó táplálék, abrak vagy darált zab, jó hegyi széna, tört makk vagy vad gesztenye ’s több efféle adatik. Gyógyszer gyanánt lehet venni egyenlő részekben kalmust; gyalodfe- nyőbogyót, ürmöt, fokhagymát, ’s e’ keverékből minden darabnak egy-egy latnyi nyelet adatik: minden adaghoz lehet tenni nehány szem kensavas vasat is, ’s nehány nap múlva fejérre égetett csontot és kevés büdöskövet. Hogy pedig egyenlő felosztást könnyebben eszközölhessünk , mind ezeket egy kis korpával vagy abrakkal összekeverhetjük. De ha egyszer a’ betegség magas^ fokra hágott, úgy legjobb bánásmóddal is ritkán lehet rajta segíteni. Atalában a’ gyógyítás sikerítésre a’ fennebb említett ártalmak elkerülése mulhatlan feltétel; ’s hol ez vagy gazdasági vagy egyéb viszonyok miatt nem teljesíthető , ott minden gyógyszer ha nem egészen hasztalan is, mindenkor csak igen bizonytalan ’s kétes foganatu. Ki nyáját e’ pusztító nyavalyától megvédeni óhajtja, kerülje a’ rósz legelőt, javítsa a’rósz takarmányt, ivóvizet és istálót, erőtlen nyájakkal nedves hideg időben sok sót ne nyalasson , ’s tenyésztésre ép; erős, egész- ségés juhokat válaszszon. F éregbetegségek. 47. §. Métely; mételydög. A’ tnételydög leginkábh juhokat, de néha szarvasmarhákat is látogató hosszas nyavalya , mellynél a’ májban tömérdek mételyférgek kelnek ’s többnyire még sárgaság és vizkórság is járul hozzá. E’ gonosz járvány némelly években , kivált nedvesekben rémitő pusztításokat tesz a’juhok között, úgy hogy lassanként egész nyájakat kiirt. Az állatok nem hirtelen vesztik el egészségüket, hanem lassúdan kezdenek betegeskedni; örömest nyalogatják a’ falakat, gyakran és sokat isznak, többnyire bal oldalukon feküsznek ; bágyadtak, vidorságuk elvesz, szemlátomást fogynak, hasuk azonban kivált jobb felül nagyon puffadt marad. A’ bőr halvány, fejéres sárga és tésztás, a’ foghus és nyelv fonnyadt és sárgás; a’ bágyadt szemek enyekes könyiikkel telvék , többnyire felig zárvák; a’ szem belső szögletében némi sárgás szin mutatkozik; az étvágy csekély, a’ kérődzés késedelmes , a’ szomj igen nagy: a’ juhok gyakran meszes és nyirkos földet nyelnek le: ha hasukat kézzel tapintjuk, benne mintegy kiömlött viz locsogását tapasztaljuk. A’ ganajlás ritkán és restül történik, egyszersmind a’ ganaj parázs, nedves összefüggő tömegekben megyen ’s halvány szinü. Nem sokára olly
