Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)

Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről

LIX

Gyógyításul mind italra , mind klistirekhez nyálkás szerek használandók , p. o. lenmag-, nadálytőgyökér-, ziliz-, mályvaforrázatok t árpalé, lisztital s több effélék.

Mind a’ vérvizelésnél, mind a’ vizeletfolyásnál szükség állatinkat a’ mérges növények felfalásától megőriznünk, mit az által érhetünk el, ha őket kihajtás előtt az istáiéban mindenkor megétetjiik , mert úgy midőn a’ mesőre kimennek, nem fognak mindennek olly mohón esni, hanem a' nö- \ényeket jobban megválogatják ’s az ártható mérges füveket bizonyosan el- kérülik. Ha a’ vérvizelést lenyelt mérges bogarak okozták, akkor lisztitalban kámfort, még pedig adagonként egy egy nehezéket lehet az állatoknak beadni.

46. §. Juhok vizkorságn.

A’ Vizkorság a’ juhnak egyik legközönségesebb és legveszélyesebb , gyakran egész nyájakon elterjedő lappangó betegsége, melly a' vérnek las- sankénti felolvadásával és elvizesedésével ’s teljes elerőtleniilésig növekedő gyengeséggel jár.

A’ vizkórságban sinylődő juhok már távolról megismerhetők; a’többi" tői elmaradoznak, tunyán , lankadtan , tántorogva, reszkető fővel ’s lee" resztett fülekkel járnak, ha megfogatnak ’s lenyomatnak, csekély ellensze" gülést mutatnak , evésök és kérődzésök igen lassú. Horpaszaik üresek és beesettek , szemeik bágyadtak , halványak , szemhéjaik dagadtak , orrmá- nyuk valamint a’ száj belső hártyája is halvány, a’ nyelv és foghus hervadt, a’bőr duzzadt, puha, szivacsos, a’ gyapjú alatt halavány; a’ gyapjúnak göndörsége elvesz, lágy és ollyan gyengén áll, hogy legkisebb megrántásra nagy fürtökben hull ki. Az állatok a’ keresztetem tájának leggyengébb megnyomására is tüstént engednek ’s összerogynak , egyszersmind igen lágyan ’s végtére egészen higan ganajoznak

A’ vizelés ritkán történik, a’ hugy barna ’s csekély mennyiségben megyen , a’ szomjúság folyton nő, az étvágy pedig fogy, ’s a’ bajnak öreg- bedésével a’ test lassanként mind inkább elsoványodik , csak a’ has marad felfúva, az orrból piszkos takony foly, a’ nyakon ’s az állkapcza alatt egy hideg, vizes daganat (görvély) támad, melly este felé jobban jobban nő ’s rendesen a’ közel halált jelenti , melly miután a’ lábak sokkal elébb meghi- degedtek , szélhüdéssel, minden rángatózás vagy vonaglás nélkül bekövetkezik ’s az állatok mintegy elalusznak.

Az eldöglött, vagy a’ betegség magasabb fokában megölt állatoknak hőre petyhüdt és vizkórságos , húsok fonnyadt és ocsmány szinii, vérük halványpiros, miként a’ husviz lenni szokott, és csekély mennyiségű; minden belek fölöttébb halványak, lágyak , vizhólyagokkal és hólyagférgekkel rakvák; a’ melly üregében , kivált a’ hasban sok kiömlött viz találtatik, többnyire a’ tüdő és máj is meg van támadva, ’s gyakran a’ nyavalyához még métely és tüdőférgek vagy fonalférgek is csatlakoznak.

L’ betegség legközönségesebb oka a’ megzabálás, vagyis az ingoványos és kövér gyepeken legeltetés , kivált nyárban gyakori esőzések után , hol a’ juhok tömérdek vizes és kevéssé tápláló zöld füvet felfalnak, rnelly- ből csak rósz és vizes vér lesz. Szinte igy a’ harmat, köd, dér és mérték- letlen sónyalás is okozhatják e’ nyavalyát. De alkalmat nyújthat rá még a’ téli istálózás, rósz, dohos, savanyu és sok eső verte szénának és mohnak huzamos étetése; mocsár- és pocsolyabeli büzhödt viz, rósz kútviz , válukban elromlott pállott, viz, alacson , szűk, rekedt levegőd és tisztátlan istálók-