Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
LI I Azért nem is tartozik azon hetegségek sorába, mellyek rósz, lapos, mocsáros legelő, ragya és dér, romlott eledel, ártalmas időjárás ’s több effélék által okoztatnak, hanem mint már a’ tapasztalás ezerszer bizonyította, a’ nyájakat legkedvezőbb körülmények közt is meglepi ’s a’ legegészségesebb juhokat is megszökheti, mihelyt a’ fertőzíetésre alkalom nyílik. Némelly juhaklok 10—20 esztendeig is menten maradnak tőle, másokat ellenben majd minden 3—4 évben meglátogat, ’s egyszersmind ha a’ ragadály minden útja el nem záratik, nagy darab földet ’s egész tartományokat is mindenfelé bekóborol. A’ méreg a’ himlős juhban fejlődik ki ’s nemcsak magában a’ himlő- nyirkben , hanem a’ betegnek kigőzölgésében ’s minden hányadékiban is megvan. Gőzalakban hozzájok tapad különféle más testekhez is , mellyek által hasonlap tovább terjedhet , p. o. istálóbeli faszerekhez és edényekhez, a’ juhásznak ’s más a’ juhokhoz közelítőknek ruháihoz, legkönnyebben pedig gyapjúhoz , gyapjúszövetekhez és prémekhez. De fölöttébb szállékony is, és mint gőz a’ levegő által jókora távolságra terjedhet, úgy hogy gyakorta csupán az által ragadt el a’ nyájakra, mivel olly legelőken vagy utakon hajtattak keresztül, mellyeken kevéssel az előtt himlős juhok jártak. Akárhol hatalmazzák el e’ járvány nyavalya a’ nyájak között, csak igen kevés darabot kiméi meg, úgy hogy 50 darab közül a' fertőztetésnek egy is alig állhat ellen , ollyakat, mellyek már elébb egyszer himlőztek , ide nem értve. A’ természetes fertőztetés legközönségesebben az által történik, hogy a’ juhok a’ gőzalakxí mérget beszívják ; ez innét keletkező betegség pedig leginkább ezen méreg minőségétől és az állat fogékonyságától függ; mennél roszab nemű volt t. i. a’ betegség, inellytől az elragadás származott, ’s mennél betegesebbek az állatok a’ megszökés előtt, annál veszedelmesebbek a’ himlők is; azért szoktak aztán némelly évszakban, kivált rósz eledel mellett olly gyilkosán pusztítani, mivel már a’ nyájban különben is sok beteges juh van , melly vizkórságban, mételyben, tüdő vészben , kerengö- lésben ’s több effélében sinylik. Valamint a’ himlőméreg fertőztetés által szaporodik és terjed, úgy, ha beteg juhok igen alacson , szűk és meleg akiokban fölöttébb összeszorí- tatnak, a’ legjobb nemű himlők is nagy mértékben gonosz indulatuakká változhatnak. 4L §. Orvoslása és óvó rendszabályok. A’ himlőlház, himlők kiütése, genyedése és elszáradása egyedül a’ természet munkái; ezeknek rendes pályájukat el kell elébb végezniök, mielőtt gyógyulás következnék ’s ezt semmi előttünk isinéretes szerrel nem segíthetjük. Azért jónemü himlőnél az orvoslásmód igen csekély, vagy is inkább semmi gyógyszerre nincs szükség. Csupán sót kell a’ juhokkal nyalatni, ’s ha ganajlásuk igen száraz, ugyan konyhasót bővebben, sőt klistirekben is adni. A’ betegeket jő lóherével, zabbal, bükkönynyel, vagy ha szájok igen dagadt volna, lisztitallal kell tartani. Mivel azonban egyes esetekben, midőn a’ nyájban bárányok, erőtlen és beteges juhok kapják el a’ mérget, gyakorta a’ legjobb nemű himlődög is roszneinüvé változhatik, ’s úgy, kivált ha egyszersmind ártalmas időjárás uralkodik , a’ további fertőztetés is annal veszedelmesebbé lehet; erre
