Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
Lili nézve az első és legfőbb rendszabály abban áll, hogy általában ne csak a’ himlőzők , hanem azok is, mellyek már elébb gyengélkedtek és betegeskedtek , a’ többiektől kiválasztassanak: ez okor az állatokat szorgosan meg kell szemlelni, azaz, egyenként az akolból kieresztgetvén , valamennyit megvizsgálni. Mellyeken még betegség nyomai nem látszanak, más istáiéba, vagy kedvező időkor szabad mezőre karámokba, de éjszakára legalább fészer alá vitessenek. A’ betegeket vagy azon istáiéban hagyhatjuk, inelly- ben elébb voltak, vagy ha más helyre viszszük át, ez mindig szellős , tágas és se igen hideg , se igen meleg ne legyen. Az olly darabokat, mellyeknél gonosz indnlatu himlők mutatkoznak, vagy mellyeknél a’ rothaszté láz nagyobb mértékben, takonyfolyással és hasmenéssel fejlődött ki, vagy egészen külön kell rekeszem, vagy inkább félre eső helyre kivinni, agyon ütni ’s mivel himlőtől egészen összerágott bőrük különben is haszonvehetlen, mindenestül elásni. A’ súlyosabb betegeknél, kivált ha nagyobb értékűek, lehet ugyan erősítő és szállékony gyégyszerekkel, különösen gyalogfenyőbogyékkal, gyökönkével, angyal- gyökérrel, kámforral és pergelt liszttel prébát tenni; de többnyire az orvoslás olly sikeretlen, hogy mellette a’ betegeknek két harmad része vagy több is elvesz. Az elesett állatoknak még haszonvehető bőrei jél elzárt padláson vagy más félre eső helyen legalább 14 napig függjenek. A’ betegek gondviselői, ’s mind azok, kik hozzájok közelíttettek, vagy csak az istáiéba léptek is, az egészségesektől egészen távol maradjanak. A’ fertőztetés elkerülésére minden időben bizonyos évé rendszabályokra kell ügyelnünk , mellyek kivált nemesített juhoknál legszükségesebbek. Az illy nyájak minden idegen juhtél, p. o. a’ mészárosok vágé juhai- tél távol tartassanak, sőt még a’ hozzájok tartozé komondorokat vagy juhászkutyákat sem kell más nyájakéival futkározni hagyni. Legelőikre más nyájak ne jőjenek, közibek idegen darabok ne kevertessenek, hacsak elébb 8—14 napi veszteglő prébát nem állottak. Mészárosoknak, gyapjászedőknek, ’s átalában minden idegennek tiltani kell a’juhakolba menetelt, juhok tapogatását ’s becsvilgetését, gyapjúiknak válogatását, hacsak bizonyosak nem vagyunk , hogy elébb gyanús nyájak közt nem jártak. Legszükségesebbek pedig az illy intézetek ’s a’ legszorosabb vigyázat akkor, midőn a’ szomsédságban dögnyavalya uralkodott. Előző orvosságok épen nem bátorságositják a’ juhokat e nyavalya ellen, mert a’ fertőztetés ellen egyetlen évé gyégyszer sincs; mind a’ mellett nagyon hasznos illyen időben a’ gyakrabbi sényalatás és jobb eledel, hogy azon esetre, ha a’ betegség az állatokra elragadnak , azt könnyebben kiállhassák. 42. §. Ä julihimlöoltásról általában. Akármilly szigorúan teljesítessenek a’ himlődög elleni évé rendszabályok, ’s az elkulönző és biztosíté intézetek, még sincs ezeknek soha olly bizonyos foganatjuk, mint a’ marhadögnél; mert a’ juhhimlé ragadó mérge sokkal száílékonyabb, mintsem ellene magunkat mindenkor védelmezhet- nők ; némelly esztendőjárások ugyanis a’ dögnek egész tartományokon ké- borlását szinte előmozdítani, sőt csaknem elkerülhetlené tenni látszanak: ehez járul még, hogy ezen dögnyavalya a' nyájaknak tized részét legkedvezőbb körülmények közt is elhordja, ellős juhokat elvetélésre kényszerit,
