Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
L fellábbadozása után 10 nap alatt uj betegség nem történik és tökéletes szünet áll be, úgy a’ dőgnyavalva végkép megszűntnek tekinthető , ’s most a’ gyanús vagy zár alá vetett barmokat is , elébb megmosva megúsztatva és meg- szárasztva , aklaikba ismét vissza lehet vinni. A’ marhapestisnek elfojtása pedig bizonyosan rövid idő alatt és kevés áldozattal vagy veszteséggel sikerül, ha a’ helységnek valamenyi lakosa saját jó indulatából és a’ jó foganat biztos reményénél fogva mind azt, mi az elkülönzésre és elrekesztésre megkiváníatik , pontosan teljesíti, ha egy betegség sem ballgattatik el, hanem a’ többi marhás gazdák megin- tése végett jókor hírül adatik; ha a’ dologhoz mingyárt eleinte legnagyobb vigyázattal nyúlunk ’s a’ gyógyszerek beadogatásával, mi különben is csak a’ dög terjedését segíti, egyébként pedig a’ fertőztetés ellen épen nem használ, egészen felhagyunk: mert itt az egyedüli szabadulást csupán a’ beteg és egészséges barmoknak legszorosabb elkülönzesében kell keresnünk. J u h h i m 1 ő. 39. §. Ä juhhimlőnek jelei es lefolyása. A’ juhhimlö a’juhnak sajátságos, fölöttébb ragadós és némi pattogzás- ból álló nyavalyája, melly nálunk csupán fertőztetés által terjed, 's kevés esetet kivéve, a’ juhot éltében csak egyetlen egyszer szöki meg. Körülményekhez képest majd jó majd rósz indulata, ’s ez utóbbi a’ nyájak közt gyakorta szertelen pusztításokat teszen. Jó indulata a’ himlőbetegség közönségesen akkor, midőn száraz, mérsékleti meleg időben, tökéletes egészségű, kellőleg kiképzett, belföldi eredetű vagy honi és ollyan juhok közt üt ki, mellyek száraz, jó legelőn ’s tiszta, tágas, szelős istálóban tartatnak. Rendes lefolyása alatt következő négy időszakot lehet megkülönböztetni: 1) a’ fertőztetés vagy megszökés, 2) a’ kiütés, 3) a’ genyedés vagy érettség és 4) a’ leszáradás szakait. A’ fertőztetés vagy megszökés időszaka azon pillanattól, mellyben a juh a’himlőmérget elkapta, a’ kipattogzásig közönségesen 6 napig tart; azonban a’ megtörtént fertőztetés jeleit többnyire csak az utósó három napon vehetni észre. Ezek abban állanak, hogy a’juhok lábai megmervednek ’s főleg hátulsó czombjaik szinte elzsibbadtaknak tetszenek, állásuk bágyadt és szomorú, szemhéjaik megdagadnak, szemeik könyeznek, étvágyuk megcsökken. A’ kiütés szaka heted napon némi alig észrevehető hidegleléssel kezdődik; a’ test melege kivált füleknél és orrmánynál szemlátomást nagyobb; a’ szemeken sok veres ér fut keresztül; minden szőrtelen hely igen veres, forró és száraz; étvágy és kérődzés elmúlik, ganaj száraz és kevés; az állatok lábaikat hasok alatt összehúzva állongálnak, fejőket mélyen leeresztik , hátulsó lábaikkal sántítanak. Lélekzésök sebes, orrukból tiszta fejéres takony csorog, ’s a’ bőrnek minden olly részén , hol a’ gyapjú ritkább , veres foltocskák ütnek ki. Mind ezen belyek, különöse pedig a’ fő eleje feldagadnak- A’ bőr gőzölgése nagyobb lesz ’s némi édes illatot terjeszt el. E’ foltocskák kiütése nehány napig tart, mi alatt lassanként hólyagocskákká növekednek , mellyek majd genyedni kezdenek. Ez időszak a’ fertőztetés után 10, 11 nap múlva kezdődik, ’s mintegy 4 napig tart. A’ megkelt ’s veres karimával szegett himlők ezentúl minden beteg-
