Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
XLVI történik, marhakurázsólók gyanánt szomszéd helyekre járnak 's ott a’ pe- stises marhákon segíteni akarnak, kivéve, ha bizonyosak léhetünk, hogy a’ helybeli marhákhoz közelíteni sem fognak. 5) Minden mezei gazdának saját jobbvoltáért ajánlható, hogy marháját illyenkor, mennyire csak lehet, istáidban tartsa, hol azokat a’ ragadály ellen legbiztosabban megőrizheti. Ha talán ezt, mivel elegendő kész takarmánya nincs; nem tehetné, legalább olly legelőket, mellyek a’ pesti- ses helység földével határosak, kerülnie kell; a’ pásztorok mellé pedig még több őrzők adandók , hogy a’ ragadályra minden alkalom annál bizonyosabban tüstént felfedeztethessék ’s elhárítathassék. 6) Minden darab marhát, melly a’ veszély ideje alatt akárminemü nyavalyában, vagy ismeretlenül maradt okokból elesik; fel kell bontani, ’s hozzáértők által megvizsgáltatni. Ha ennek testén a’gyomordögnek jelei tapasztaltatnak, ngy bizonyos, hogy a’ dögnyavalyn már a’ faluba hatott; most a’ veszély nagy; ’s a’ következő rendeletek legnagyobb pontossággal teljesitendők. 35. §. Rendszabályok azon esetben, midőn a’ marhapesiis magában a’ helységben kiütött. Ha a’ helységben csak egyetlen egy pestises betegség, vagy eldöglés történik is, minden intézetet úgy kell tenni, mintha az egész helység pestises volna, mert a’dögnyavalyának haladása biztosan csak igy gátoltat- hatik meg. Ugyan azért: 1) További szerencsétlenség elkerülése végett, a’ gyomordög jelenlétét az elöljáróságnak tüstént be kell jelenteni, melly a’ szükséges rendeletekről azonnal gondoskodni fog, legelsőben pedig a’ gyomordög kiütését á’ lakosoknak tudtul adja , ’s a’ fenyegető vész felől a’ szomszéd helységeket is értesíti. 2) Az egész helységnek valamennyi marhái a’ kirendelt miíértő által vizsgáltassanak meg. Ha már egy vagy más darab elesett, vagy csak nagyon beteg is, azt ezen utóbbi esetben egészen felre eső távol helyre kell vitetni (de a’ szekér elébe lovak fogassanak), ’s ott leüttetvén, felbontani. Ha ez által a’ marhapestis jelenléte megvalósul, akkor azon udvar , melly- ben e’marha elesett, egészen pestisnek tekintendő, mert fel lehet tenni, hogy a’ ragadály már tovább ment. Ha azonban az elragadás óta 6 vagy 8 nap még el nem telt; ngy hihető, hogy e’ csak most megbetegíilt darabtól szomszédjai a’ mérget el nem kapták. 3) Ez esetben legkönnyebben el lehet a’ dögnyavalyát nyomni, ha ar beteg marha tüstént kivitetik, agyon üttetik ’s elásatik. így a’ ragadály nem mehet tovább, mert több ragadó anyag nem származhatik. Azonban az istálóból még is ki kell vinni a’ többi barmokat, ha szinte egészségeseknek látszanának is, az istálót pedig jól elzárni vagy szinte beszegezni. Ezen barmok aztán félre eső helyen , p. o. távol fészer alá, vagy az udvaron levő istálóha állítatván , 10 napig legszorgosabb vigyázat alatt tartassanak; ha 10 nap alatt újabb betegülés nem mutatkozik, bizonyosak lehetünk, hogy a’ dögnyavalyától többé nincs mit félni. 4) Mihelyt azonban egy darab már elesett, vagy igen beteg, úgy már erről a’ nyavalya bizonyosan több mellette állott marhára is elragadt. Ez esetben azon kivül, mellyen a’ betegség már nagyon elhatalmazott, még a’ hozzá legközelebb állókat is főbe kell verni, a' többiekkel pedig az imént
