Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
XLV koznék is, bátorság és nagyobb veszély elkerülése végett azt kímélés nélkül tüstént le kell vágni ’s a’ földbe mélyen eltemetni. 7) Országiít mellett vendégfogadóknál marhadög idején arra ügyeljen a’ község, bogy a’ fogadósok a’ hozzájok beállott idegen jármos ökröket saját marháiktól távol rekeszszék, ’s ezek közt minden ivóedény , takarmánynak ide oda hordása, vagy cselédeknek össze viszszajárkálása által történhető közösülést szorgosan elkerüljenek, ’s a’ gőbölyöknek benn a’ faluban levő udvaraikon szállást ne adjanak. 8) Végre saját hasznaért minden községnek gondoskodni kellene , hogy kebeléből egy dologértő és hiteles, de marhákkal nem biró embert állítana fel, ki ha a’ gulyában , vagy csordában valamelly darab marha megbetegszik, azt tüstént szemügyre vegye, s mihelyt rajta valami gyanúst tapasztal, vagy ha az e’ mellett állott barmok közül hirtelen másik es harmadik is gyengelkedni kezd , elővigyázat okáért ezt a’ törvényhatóságnak legottan jelentsebe, hogy a’valóban kiütött dögnyavalya ellen a’ szükséges rendelések haladék nélkül megtétethessenek. Csak az itt kitűzött szabályok pontos követése által lehet a’ gyomordögöt legbiztosabban elhárítani. Gyakori foganat bizonyítá már ezt olly uradalmi majorokban, hol a’ környékben mindenfelé dühösködő marhapestistől valamennyi barom épségben megmaradt, mert az oda vitt állatok szoros elkülönzésére szüntelen vigyázat volt, ’s az istálókba nem csak idegen jószágot, hanem még idegen embert sem bocsátottak ollyat, ki más szarvas marhával vagy annak részeivel foglalatoskodott. 34. §. Szabályok azon esetre, ha a' marhadög a' szomszédben kiütött. Ha a’ marhapestis valamelly helység szomszédságában valósággal kiütött, következő óvó rendeleteket legszigorúbb pontossággal kel! teljesíteni, mellyek e’ rémítő dögnyavalyánál annyival szükségesebbek , mert ezek nélkül az egész jószágnak vesztét csaknem bizonyosnak tarthatjuk. 1) Egész vidéken , még pedig több óra járásnyi kerületen , marhavásárt tartani nem kell. 2) Azon úton, melly a’ pestises helyeken keresztül visz, sem idegen gőböly, sem belföldi vásárlóit szarvasmarha ne hajtassák. 3) A’ dögleletes helylyel minden közlekedés zárassák el, vagy legalább telhetőleg szorítassék meg. Szükségtelen kölcsönös látogatások onnan ki vagy be tiltassanak meg, ’s nem is túlságos rettegés , hanem csak szükséges óvakodás , hogy minden onnan jövő személyek gyanúsoknak tekintessenek , mert ruháikon a’ ragadó mérget könnyen elkozhatják. Ha azon helységgel, mellyben a’ dögkiülöH, a’ közlekedés teljességgel elkeriilhet- len volna, legalább arra kell ügyelni, hogy a’ szekerekbe mindenkor lovak, ne szarvasmarhák fogassanak, a’kutyák pedig hon maradjanak; vizssza- jövetelkor a’ ruhákat változtatni ’s a’ honi marhákhoz közeledéstől nehány napig tartózkodni kell. 4) Fő vigyázat legyen , hogy a’ gyaniís helyekről sem szarvas marha, legyen az akár egészséges, akár beteg, sem bus, sem bőr, szarvak, fagy- gyu , tej , vagy más illy nemük be ne hozassanak. Ha uralkodó dög idején marhakupeczek , mészárosok , vargák , pásztorok és nyúzok be nem bizonyíthatnák, hogy egészen gyanútalan helyről jőnek ’s magokkal semmi ol- lyast, mi ragadályra alkalmat nyújthatna, nem hoznak; legtanácsosabb őket a’ helységbe be nem ereszteni. — Sőt még magokat akkor az olylyan helybeli lakosokat sem kell illyenkor bebocsátani, kik, mint falukon nem ritkán
