Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
XLI A’ gyomordög, ha eredetileg fejlődött lei, mindig csak bizonyos ártalmaknak következete, mellyeknek nem kedvező összetódulásából a’ betegségnek ama sajátságos folyama keletkezik. De ha fertőztetésből ered , úgy legkülönfélébb körülmények közt uralkodhatik és terjedhet. Sőt más ugyan ez időben uralkodó nyavalyákkal is mint tüdőgyuladással, lépfenével vagy tályoggal ’s a’ t. összekapcsolhatja magát, mi által természetesen sokkal veszedelmesebb lesz. Egyébiránt a’ marhadög ragadó mérgének azon tulajdonsága, van, hogy azon barmot, melly már egyszer a’ betegséget kiállotta, igen ritkán lepheti meg. így lovak, juhok ’s más házi állatok ellen sincs ezen méregnek ereje. Ezen kívül meg az is tapasztaltatott, hogy az olly jószág, melly a’ dögnyavalyát már kiállott marhától származik, a’ ragadó mérget ritkábban kapja el ’s a’ betegséget is sokkal könnyekben kiállja. 31. §. A’ marhapeslisnek mente és terjedése. Annak, ha a’ szarvasmarhák közt uralkodó járvány valóságos mar- hapestis-e, még biztosabb meghatározására szolgál a’ nyavalya menetének és terjedésének megfontolása is. Azon vidékeken , hol e’ nálunk annyira öldöklő betegség honos, úgy mint az Orosz-és Török-Birodalom némeljy sík tartományiban, csaknem szüntelen feltalálhatni a’ gulyák közt e’ nyavalyát, de sokkal gyengébb haladással és még csekélyebb halandósággal. Az onnan hajtott falkák közt gyakran már kiinduláskor van egy két dögleletes darab, vagy már a’ lappangó ragadó mérget magában hordja. így a’ többivel a’ nélkül, hogy betegsége szembetűnnék, hat vagy nyolez napi utat is teszen ; ha végre aztán a’ nyavalya kitör ’s a’ beteg marha tüstént megöletik vagy hátra hagyatik is, a’ méreg már időközben egy vagy több darabra csak ugyan elragadt, melylyeknél ismét napok múlnak , mig betegségük észrevétetik. Illy módon olly falka, melly száz ’s több mérföldről hajtatik , a’ marha-pestist elhozhatja. Hogy pedig e’ mellett útközben az egész falka el nem döglik; könnyen megfogható, mert a’ beteg darabok mindenkor vagy tüstént levágatnak , vagy hátra hagyatnak, és ezen idegen marhák a’ betegséget könnyebben is kiállják; de épen azért állomásról állomásra halad tovább a’ marha- dög azon vidékekben, mellyeken az országút keresztül megyen , sőt még maga az ut is olly dögleletessé lesz a’ rajta hajtott beteg marhák ganaja által, hogy a’ méreg az egészséges marhára is, melly ugyan ott hajtatik keresztül , könnyen elragad. A’ marhapestisnek e’ terjedése leggyakrabban történik háborús időben, midőn számos külföldi marha hajtatik be, midőn a’ vásárlásnál nem igen lehet nagyon válogatni , ’s midőn az erőtetett, sebes hajtás, rósz gondviselés , rósz táplálék , kérődzés melletti nyugtalanság, hosszú hajtás alatt a’ levegői ártalmaknak éjjeli nappali behatása ’s a’ t. a’ dögnyavalyának kifejlődésére és terjedésére mind idegen, mind külföldi marhánál alkalmat szolgáltat. Azonban a’ dögméregnek elragadása és terjedése igen különféle módokon történhetik, úgymint: egészségeseknek a’ pestisesekkel összejötté, vagy azok hulladékinek, beleinek, húsának, tejének, nyers bőrének, nyers szarvának, nyers fagygyának és ganájának csupa illetése, sőt még a’ dög- leletes állatok kigőzölgésének puszta beszívása által is. Továbbá megeshetik a’fertőztetetés olly tárgyak által, mellyekre a’
