Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
XL tejes gyomor, valamint az epés bél is belül egészen zöldeskék, fekete és fenés , kívülről csak vereses foltok mntatkoznak ; a’ belek hasonlag mindig csúnya szintiek, főleg pedig a’ véghurka. A’ máj porhanyó, kékesveres , foltos , belül agyagsárga szinti , az epehólyag szokatlanul nagy ’s rendkívüli mennyiségű vékony, vizes, zöldes fekete vagy barna epével tele; a’ lép többnyire nem változik; ellős teheneknél a’ inéhzacskó gyuladt vagy fenés, A’ tüdők többnyire összeesettek , halványak, hervadtak és csak néha puflfadtak, genyesek vagy fenések; a’ szív lágy és fonnyadt; a’ légcső belül ocsmány szinti , gyakran fenés, vereses, büdös tajtékkal tömve; gége, torok , bársing, sőt az orr belső hártjája is többnyire szederjes kék , ’s rajta itt ott megrágott helyek látszanak. 30. §. A’ marhadög ragadó mérgéről. E’ nyavalya néha egyes és a’ helységektől távol fekvő kunyhókban származik, hova idegen marha soha sem megy ’s hol a’ fertőztetés fel sem fedeztethetik. Támadhat pedig következő okokból mellyek a’ szarvasmarha egészségének általában ártalmasak szoktak lenni, miilyenek: egészséges de kivált beteg barmokkal tőit szoros , nedves és gőzös istálók, rósz eledel, szűke, rothadó életmtives testek párolgása, posványlevegő, hosszan tartó nedves és rekkenő időjárás, büdös ködök, rendes kérődzés akadályai, sza- badbani mozgás hiánya, vagy hosszú hajtás melletti elerőtlenedés s a’ t. Több illy ártalmaknak összehatása mellett a’ marhadög kétség kívül akár- melly országban eredetileg keletkezhetik, de aztán fertőztetés, azaz, a’ beteg testben kifejlődött radadó mirigynek közvetlen vagy követett átszállítása tovább terjed. Azonban a’ ragadó mérget hozzánk többnyire keleti tartományokból (Ukrániából, Podoliából, Yolhyniából, Moldvából és Oláhországból) hajtott marhák hozzák, melly egyetlen egy marháról, legkisebb vigyázatlanság mellett az országban messze elterjedhet. A/ ragadó méreg, melly a’ betegseg kiütése után hamar kifejlődik ’s növekedésével mindig gonoszabb és szaporább lesz, mindenben megvan, mi csak a’ beteg marhától származik; a’ bőz kipárolgásában, nyálban, takonyban, az ujdon kieresztett vérből vagy épen levágott marhának húsából felszálló gőzben , ganajban, vizeletben, sőt még a’ beteg állatnak leheletében is.. E’ felett ragad gyapjúhoz, gyapjúszövetekhez, szűcsárűkhoz, szőrökhöz, toliakhoz, szalmához, szénához, fához ’s a’ t. és más házi állatoknak p. o. kutyáknak macskáknak bőréhez, és igy a’ nélkül, hogy a’ beteg állat, mellytől a’ méreg származik, csak istálójából is kilépett volna, igen könnyen messze földre elhurczoltathatik. E’ ragadó méreg végre kigőzölgés által a’ levegőben is elterjed, hol már az egészséges állatokat több lépésnyiről, sőt légvonat áltál még nagyobb távolságról is megfertőztetheti. Szabad tiszta és meleg levegőn, akarhova tapadjon is a’ méreg, hamar megromlik , azaz, ragadó erejét sokszor nyolcz napnál kevesebb idő alatt egészen elveszti: nedves hideg időjáráskor munkáságát sokkal tovább megtartja. Legtovább marad azonban változatlanul, ha a’ levegő hozzá fér- hetésétől elzáratik, p. o. föld alatt elásott trágyában. Az illy trágya, melly et oszszel hordtak szántóföldre , következő kikeletkor midőn felolvadt és felszántatott, az oda vitt jármos marhákat megfertőztetvén. a’ marhadög újabb kiütésére már gyakran alkalmat szolgáltatott.
