Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
XIX III. FEJEZET. I. Időjárás és takarmány által okozott járványnemu nyavalyák. a) Tályog. 13. §. A* tályogról általában. A’ tályog sajátságos, gyakran halálos, többnyire hirtelen végződő betegség , melly leginkább késő nyárban lovak , szarvasmarhák , juhok és sertések közt uralkodik, mindenkor a’ májnak, lépnek ’s egyéb belrészek- nek különös fájdalmával jár, sokszor veszedelmes ’s nem ritkán ragadályos természetűvé válik. Csaknem minden vidékben másként nevezik e’ nyavalyát, mire különböző alakja , az idő, mellyben megjelenik , ’s más más körülmények adtak alkalmat, igy például: Lép dög, lépfájás, lép pokolvar, lép vész, pestises m irigy, nyári dög, vértályog, tálya- gos láz, kelevény ’s a’ t., de lényegesen mind e’ nevezetek ugyanazon egy betegséget jelentik. A’ tályog vagy időjárási , vagy élelmi nyavalya, mert okai, mellyek- ből kelekezik , vagy a’ levegőben , vagy a’ legelőben és italban találtatnak fel. Különösen ide tartoznak : tartós nagy hőség és aszály, vagy esővel és hideggel változó rekkenő nyári és őszi meleg időjárás; mocskos, alacson , szűk és elegendő nyílásokkal el nem látott istálókbeli meleg, gőzös levegő, továbbá elperzselt, kiaszott, iszapos vagy máskép bepiszkolt takarmány, italhiány , vagy álló tavakból merített poshadt viz. így leggyakrabban tapasztaljuk uralkodni e’ gonosz nyavalyát vizenyős vagy posványos és lapá- lyos helyeken, áradályok után forró évszakokban, mi miatt különösen posványláznak is neveztetik. A’ tályog rendkívül gyakran előkerülő nyavalya , melly gonosz volta által mindenkor igen számos állatot öl el. Minden házi állatok között leginkább a’ szarvasmarhát támadja meg, de ha nagy erőre kapott ’s gonosz neművé lett, a’ többit sem kíméli, hanem egyaránt lep meg lovat, juhot, sertést, baromfit, sőt még a’ vadat is, ügy hogy vad és szelid , igás , istá- lós és legelőn tartott állatok, minden korból és nemből, de főleg épen a’ legegészségesebbek, legerősebbek és legjobbak hullanak el benne. Némellykor csak egyenként mutatkozik, ügy bogy csaknem minden évben egy vagy más darab marha esik el; gyakran azonban mint nyájkórság vagy dög dühöng, nyárban kezdődik ’s csak hideg őszszel végződik, vagy szinte tél kezdetéig is eltart ’s néha következő tavaszszal ismét előke rül. Gyakran tiidőgyuladással van összekapcsolva, ’s illyenkor és sok más esetben olly hirtelen gyilkoló , hogy gutaütéshez hasonlít ’s annak is tar- tatik. 14. § Szarvasmarhák tályoga. E’ rosznak kezdete néha egy vagy több darab marhának rendkívül rögtöni eldöglése által jelenkezik. Az illy jármos ökrök , bikák, erős tehenek, vonásbani erőtetés közben, vagy a’jászolnál hirtelen ledobbannak a’ nélkül, hogy elébb rajtok a’ betegségnek legkisebb szembetűnő jele matat- kozott volna, néha egyszersmind szügyeiken ’s egyéb tagjaikon dudorodá- sok támadnak, vagy szájokból, orrukból és alfelükből véres tajték csordogál , mire nehány perez alatt rángotózások közt kimúlnak. Egy két nap b*
