Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - I. Havas Ignátz rendszerinti Főorvosnak hivatalos jelentése a' marhapestist enyhitő bánásmódról
IV dácsra hajtatott 4 darab, 1. 2. 3. 4. esztendős szarvas marhát a* II) próba- táteli beoltott, és megbetegült marháról szedett óltanyaggal. A’ 3, és 4 esztendősnek lebenyebe posztószelet nem húztam, az 1 és 2 esztendősnek jó szénát untig adattam, hogy ezen két egészítő szempont hiányának befolyását lássam. Ezek közül Január 10-dikén az líntigevő két darab; 12-dikén pedig a’másik kettő, rnelly lebenyébe meg nem sértetett, betegedett meg. Nehezebb indulatu nyavala fejlődött ki mind a’ négyen áltáljában, mint az I) próbatételi 8 darabon; nehezebb indulatu volt nevezetesen azokon, a’ kik oltás után mértékletlenül tartattak , annyira : hogy a’ 2 észt. melly az oltás után beköszöntött rendkívüli falárdságát a’ nyavalya szembetűnő kitöréséig untig való evéssel csillapította, a’nyavalyának legsúlyosabb korjeleit mutatta elő; nem is lábadozott fel olly hirtelen, mint a' többi, melylyeknél a’ szigorú élelem rend a’ beoltástól fogva megtartatott. Mindazonáltal ezek is a’ másik kettővel felgyógyulva jelenleg ispotály-istálóba tartatnak. Megvagyok győződve arról: hogy ezen próbatételek eredményeit nem egyedül veletlen esetnek, hanem valamelly igenleges (positivus) körülménynek kell tulajdonítani , már azért is, mivel ugyan azon idő alatt, a’ midőn a’ műtételesen megbetegitett marha áltáljában könnyen átesett a' pestisen, ugyan abban a’ majorban a’ cselédek marhái között a’ nyavalya indulatja folyvást döglesztő vala. Azért 2-or, mivel ezen műt étel es pestisből fellábadozó marha szembetünőleg könnyebben, és hamarább kap erőre, mint mel- lyet a’ ragály természetesen meglep. En az egész előadott történetet további szemügyes búvárkodásra, korántsem pedig azonnali általjános utánozásra tartom érdemesnek. Ezen szempontból indulván, a’ béli nézeteimet egyedül ügy, a’ mint azok tapasztalásból, nem pedig erőltetett következtetésekből eredhettek, ezennel előterjeszteni szerencsém vagyon; hogy azon Egyesek , kik e’ tárgyról ne- talántán , vagy bővebb tapasztalást magoknak szerezni szándékoznának, vagy a’ megkezdett tapasztalatok világosabb eredményeit fürkészni talán szerencsésebb következéssel kívánnák, vagy szükség idején ezen próbatételek ismételtetésére kéntelenittetnének , mintegy rítmutatásra támaszkodván, a' kitűzött czélerányban bizton megmaradjanak, ezen nézeteimet e' követke- zendőkben pontositom; u. m. Azt hiszem , hogy ezen nyavalya természetére nézve az emberi ragályos hagymázhoz (typhus contagiosus) nagyon hasonló : mivel a’ marhapestisnél szinte ügy, mint a’ hagymáznál az ideg, és bőrrendszer (systema nervorum et cutaneum) szembetünőleg betegek : a’ bőrrendszerből a’ lélek- zés , és emésztő életművek (organa respirationis et digestionis) takonyhártyái (membranae mucosae) e’ nyavalyábau jelesen szenvedők. Mivel a' kezdődő marhapestisnek lígy, mint emberi hagymáznak többnyire hurutos bélyege (character catarrhalis) vagyon. A’ rekedt köhögés, az erőltetett ganéj- zás , de kiváltképpen rendkívüli falárdság, (voracitas) a’ takonyhártyák ingereltetéséből, (irritatio) mire azonnali szárazlétök (siccitas) következik, veszi eredetet. A égtére, mivel a’ marhapestist ügy, mit a’ hagymázt a’kórfolyamat (defluxus morbi) alatt különféle alakban öltözve, egyszer agygyulladásra tüdő, torok , és belek gyulladására mutató kórjelekkel előállani számtalanszor tapasztaltam. Mindenkor a’ feszült működés (functio) után aT gyulladásos indulat hagymázos bélyeget (character typhosus) vesz fel; és. akkoron nem sokára meg szembetűnőbb rendellensség (abnormitas) jelent-
