Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/4 (Budae, 1861)
Continuatio altera regiminis imperatoris ac regis Francisci (II.) I.
37 Itt azután hosszassan előadja Schubert, hogy az Ipecacuanhábói rövid ideje munkálkodása tekintetéből minden 2—4 órában adhatni egy dosist, még a’ szenvedőnek minden bajai megszűntek. A’ Chamomillából, Arsenicumból és Veratrumból sohasem szükség több egy dosisnál, rnellyet a’ szer hosszabb mun- kálodása miatt több napokig kell engedni dolgozni. Végre említi, hogy ha a’ beteg még egésséges korában a’ Veretrummal mint örszerrel talált volna élni, akkor az elöposták ellen ezt soha sem kell adni, hanem többnyire Ipecacuanhát vagy néha Chamomillát, vagy Arsenicumot, ha ezek jobban illenek. Folytatja tovább „Most már magának a’ kitört nyavalyának gyógyítására jövök“ Ha ez mindjárt igen gonosz képben tűnik fel, hogy a’ beteg igen hamar veszedelembe eshetnék, akkor mindenek előtt Ipecacuanhát kell neki adni minden 3—4 órában (ha még nedves a’ nyelve, tsak úgy szárazon; száraz nyelvnél és szájüregnél pedig 6 —10 tsöp vízben felolvasztva). (Ezt mindegyik szerrel így kell tenni.) Sok igen roszféle eseteit a’ sorványos Cholerának 3—4 legfeljebb 6 dosissal tökéletessen meggyógyítottam. Ha mindazonáltal néha minden remény ellen mindgyárt az első dosis Ipecacuanha semmit sem használna (gyógyfoganata rendszerint már 10—15 minutum múlva kitetszik, akkor nem kell vesztegetni az időt, hanem 2—3 óra múlva már illőbb szert adni, p. o. Chamomillát, de tsak egy dosist, és ha még ez, melly igen forró esetekben \—y2 óra múlva már jótékony szokott lenni, sem talált volna 2—3 óra elfolyása alatt használni, akkor igen pitziny (tsak egy két gömböts) Veratrum Albumot kell adni, és ezt azután folyvást dolgozni hagyni. Azomban önnön tapasztalásomból meg vagyok győződve, hogy Ipecacuanha, vagy Chamomilla , főkép az elsőbbik (2—3 kis dosis minden 3 — 4 órában adatván) a’ nyavalya gonoszféleségét többnyire elhárítják. Ha pedig ezeken kívül még Veratrum is adatott volna, ezt már tovább az egész fellábadás alatt dolgozni kell engedni, a’ mi ollykor 8—14 napig is eltart. Ezt kell lenni az Arsenicummal is, hogy a’ beteg könnyen vissza ne essék betegségébe. Nem igen gonoszíéle esetekben a‘ Veratrumnak egyetlenegy 's tsak i—3 gömhötskényi adaga, mint első, és az egész gyógyításra elegendő szer tekintethetik. Elömiivelete (Erstarckung) ezen betegségnél nem sokáig tart, leg- felyebb 8 óráig, melly idő alatt még egy kiürülés alul vagy fölül szokott történni , vagy , és nem ritkán , több egy sem következik. Az Arsenicumra (egyetlenegy 2—3 gömbötsnyi dosisban) ritkán fognak szorulni. Igen roszféle eseteknek felel meg, mellyek nagy erőtlenséggel belső szorongatással halálos vonaglásokkal szörnyű szomjúsággal és a’ fájdalmak ki- állhatatlanságával vannak öszvekötve. Előmunkálata rendesen nagyobb szokott lenni a’ többi szerekénél. Utómunkálása többnyire igen betses, annyival inkább, minthogy sokáig tart. Gyermekeknek, véneknek, gyenge, már a’ Cholera előtt betegeskedett személyeknek nem ajánlhatni; tsak erős, az előtt egésséges, embereknek (a’ fiatal kórtól 50—60 esztendőkig). A’ Veratrum és Ipecacuanha tehát mindenkor a’ legelőkelőbb és legközönségesebben illő gyógyszerei lesznek ezen nyavalyának, mellyek által a görts mint föbaj, és a’ májnak kissebb nagyobb háborodása gyorsan és bizo- nyossan elmellöztetnek. A’Cholerának utolsó időszakában midőn már az organismus egészen minden erejéből kifogyott, és már többé vissza nem munkálhat, már ritkán lehet gyógyulást reményleni, főkép ha sem az Ipecacuanha, sem a’ Chamomilla kivált az elsőbbik nem használhattak a’ betegnek. Minden illyen esetekben tehát vigyázzon magára a’ késön hivatott Homoeopalha, hogy gyógyulást ne Ígérjen.
