Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/2 (Budae, 1855)
Continuatio prima regiminis imperatoris ac regis apostolici Francisci (II.) I.
34 helyre tétessék. Azután 24 óra múlva, a’ midőn már savanyú szagot botsájt, ismét a’ meg-mondott mértékkel hozzá adassék mind a’ Pépből, mind pedig keményítőből, és újra öszve gyúratassék, ’s meleg helyre tétessék. Eztet har- madszor-is tselekedni kell, és 6, vagy 7 nap alatt meg-érik az Élesztő. De illy módon tsak első sütésnek alkalmatosságával kelletik Élesztőt készíteni; mert ez után minden sütéskor a’ kidagasztott tésztából lehet egy darab tésztát el tenni, melly a’ következendő sütésig meg-érik, valamint a’ búza lisztből hagyott Élesztő meg-szokott érni. 9- s z e r. A’ midőn már mindenek így el-készitve vannak, a’ Kenyérnek való tésztát-is el-lehet készíteni, p. o. hogy ha valaki 24 font Kenyeret sütni, avagy annyi Kenyérnek szükséges tésztát tsinálni akarna, akkoron a’ keményítőből 12 font, és ugyan annyi a’ Pépböl-is készen legyen. Sütés előtt esendő estve a’ keményítőnek, és Pépnek fele, az az a’ keményítőből 6 font, és ugyan annyi a’ Pépböl-is meleg vízben el-ázott Élesztőnek segítségével tésztává tétessen , és midőn jól meg-gyúratatott, jól bé-takarva étzaka által meleg szobában a’ tekenyöbenhagyatassék A’következendő napon fel-dagadva, és sokféle képen hasadozva fogr—találtatni, és savanyúan illatozni. Ekkor már kell az hátra lévő keményítőt, és Pépet Élesztővel, és szükséges sóval együtt hozzá adni, jól ki-dagasztani, ’s éppen úgy bánni ezen tésztával, valamint szokás bánni, a’ midőn búza lisztből süttetik a’ Kenyér, mellynek mesterségét, mivel a’ mi Gazd-Aszszonyaink igen-is jól tudják, nem szükséges, sött inkább hasztalan lenne, őket oktatni. 10- szer. Ezen módon lehet szép fejér Kennyérre szert tenni, mellyet a’ gabona lisztből készített Kenyértől tsak egyedül azon fü szaga, a melly a’ Tsitsókáknak tulajdon, külömbözteti; az ize pedig bizonyára jobb, mint az Árpából, Zabból, vagy Kukoritzából akár minémü mesterséggel-is készített Kenyéré. 1537. Quaestus medicaminum et oleorum circumforaneus. Conci. Cons. M 5051. die 1. Martii 1803. Ordines circa venditionem medicamentorum et oleorum publicati, deinceps porro strenue observandi veniunt. 1538. Erectio Pliarmacopaearum militarium. Conci. Cons. M 4849. et 7582. die 1. (29.) Martii 1803. (In seq. M. R. M 1229. ddto 10. Febr. 1803.) Quoad alterum benigni hujus Decreti Auliei de Pharmaeopaeis militaribus sonans objectum, Copia factae altissimo Loco sub Nro. 12538. a. p. propositionis / adDepartamentumSanitatis pro congrua in casum enasciturae ne fors e subsecuturis incidentibus quaesitionis cynosura, et Directione transferetur. / Copia Repraesentationis Consilii Regii Locumtenen- tialis Hungarici dd-to 31. Maii anno 1802 Nro. 12538 Suae Majestati Sacratissimae demisse substratae. Benignum Decretum Aulicum ddto 12. Februarii a. c. Nro. 1351 emanatum, eique adhaerens Intimatum Consilii Aulae bellici in merito ad duo objecta refertur, primum: num, et in quibus locis seu ob necessitatem militiae, sive vero aeque illo incidenti, quod ex parte provinciali nullae, vel male conditionatae Apothecae praesto essent, erectio novarum militarium Apothecarum locum sortiri deberet;