Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/2 (Budae, 1855)
Continuatio prima regiminis imperatoris ac regis apostolici Francisci (II.) I.
33 liézakjait, a’ vizet mind addig változtatván, méglen reájok töltött viz tulajdon tisztaságában meg-nem mavad. Ezen alkalmatossággal metéld-le egyszer ’s mind a’ gyökeretskeit, és szöszeit. 2- szor. A’ meg-tisztitott Tsitsókák valamelly tiszta, és felénél fellyebb vízzel meg—töltött edényben (melly puha fából inkább tsinálva légyen, minthogy a’ Cserfa festéket ereszt) egy előbb tiszta ’s gyakrabban meg-mosandó, és a’ vízben be-mártandó közönséges Reszelön egyenkint a’ viz alatt fel— részeltessenek. 3- szor. Az alá szállott részeltet tiszta bottal keverd-meg jól a’ vízben, és szűrd nyomba vékony lisztes szitán által más tiszta edénybe. Azon vastagabb részekre, mellyek a’ szitán által nem mentek, tölts gyakrabban friss vizet mind addig, méglen a’reájok töltött viz tisztán által nem foly a’ Szitán. A’ mi ezután a’ Szitán inaradand , Marháknak eledelére hasznossan el—tétethetik. 4- szer. A’ Szitán által—tsurgott zavaros, és vereses szinti lévnek sőréje 5, vagy (> óra alatt fenékre száll. Ezután szíird-le gyöngén a’ fent maradt vizet, és hellyére önts reá más tiszta vizet nagy mértékben, mellyel a’ le-szálladékot keverd öszve fenékig, és szűrd mégint az élőbbemnél vékonyabb Szitán más edényben által, mellyben , minekutánna a’ siireje fenékre száll, vedd-le ismét valamint ez előtt a’ vizet, és más friss vizet hellyében öntvén, ezen munkálo- dást mind addig folytassad ; méglen a’ viz a’ fenékre szállott sürejétül semmi verességet magához nem húz, de tökélletessen tisztán marad. 5- ször. Minekutánna a’ vizet utolyára le-szűrted, akkoron tiszta fa kanállal a’ süröt ki-merittetvén papiroson teritsd-el, és tedd árnyékos szabad levegő égre, télben pedig meleg helyre, hogy ki-száradjon. Ha jól viselsz gondot, hogy tökélletessen ki-száradjon, Esztendő által—is minden romlás nélkül el—lehet tartani. Azonban tudni való az, hogy Kenyérnek jobbak a’ hamú színű Tsitsókák a’ veres szinűeknél. 6- szor. Ezen fellyebb irtt módon készített sűrű nem liszt, hanem tsupa keményítő, és maga magában meg-nem kelhet, következés képpen magányos- san alkalmatlan-is Kényéi nek. Hogy tehát Kenyeret lehessen belőle készíteni, szükséges aztat vagy valóságos gabona liszttel, vagy pedig ugyan Tsitsókából, melly még tulajdon tökélletes erejében vagyon, készittendö Péppel egyenlő mértékben öszsze keverni, ’s gyúrni. Miképpen pedig kellessék az utóbb jelentett Pépet el-készíteni, hogy a’ gabona-liszt meg-kéméltessék, lássuk ennek módját. 7- szer. Kéznél lévén már a’ fellyebb említett keményítő, a’ sütendő Kenyereknek számához képest több, vagy kevesebb egész Tsitsókákat forró vízbe hányván, foraljad azokat abban közel egy fertály óráig, vagy inkább addig, és nem tovább, méglen az Tsitsókáknak külső színe meg-nem repedezik, és újiakkal meg-szoritatván puhaságok nem tapasztaltatik. Azutánii szedd-ki egy más után, hámozd-meg, és tüstént Szitán törd által, ’s ez után vagy kézzel, a’ vagy más eszközzel gyúratassék, és dagasztassék, mind addig, méglen minden darabosság, ’s göröngyösség el nem múlik. Ezen munkát akkor kell tenni, midőn a’ Tsitsókák még melegek, és midőn a Gazd-Aszszony Kenyérnek tésztát készíteni kíván. Illy módon el-készitve lévén a’ Pép, keményítővel öszve ktvertelhetik, ’s dagasztathatik. De minek előtte ez meg-történnyen, az Élesztőnek kéznél kell lenni. 8- szor. Lehet ugyan ezen Tsitsókából sütendő kenyérhez azt az Élesztőt venni, mellyel a’ közönséges kenyér sütéskor élünk. De a’ kinek tetzik, a’ Tsitsókákból-is Élesztőt tsinálhat következendő képpen : Vétettessen az 7- d i k Tzikkelhez képpest elkészített Pépből fél font , és ugyan annyi a’ kemenyitö- böl-is, mind a’ kettő 8 Loth vízzel öszsze gyúratassék, és ezen tészta meleg 3
