Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/1 (Budae, 1853)
Regimen Josephi II. imperatoris et regis
7 harmatos, zúzmarázos, és ködös időkben. Mit kellessék ez illyes időkbe tsc- lekedni, immár fent meg mondatott. Igen használ illyenkor az aklokat gyakorta, marha körömmel, Disznó seriével, szarvas szarvával, kénkövei, gyalog fenyővel, és annak magvával, vagy posztó rongyokkal, és más efféle erős illatú szerszámmal ki-füstelni: azon kivid a’ rutta-is igen jó. Eztet sokan, leg föképen Bejer Úr a* Pásztorok Iskolájának nevezett hires munkájában javallya ollyképpen, hogy ez ne tsak etessék a’ juhokkal, hanem Zsatskókba-is akasztassák irnide, amoda, az akolba, és a’ juhnak a’ nyakára, akkor-is, mikor a’ leg- elésre üzettetik, leg főképpen ollyan helyeken, a’ hol mérges kígyók, és más hasonló férgek találkoznak, és ugyan azért ezen füvet a’juhok legelő mezein mingyárt a’ juh majorságnak kezdetével lehetne szaporítani. Semmi Dög közel ne hagyassák, hanem mélljen el-ásattassék, és arra minden gondviseltcssék, hogy a’ minden vigyázást érdemlő Nyáj semmi ellenkező dolgot ne érezzen. §. 3. Mit kell tselekedni ha a’ betegségek, és a’ Dög immár a’ nyájba szállót? Ha minden szorgalmatos gondviselés után, a’ Nyájba még-is betegségek, és a’ Dög szállana, szükséges, hogy a’ közönséges jó rendtartást kövessük, és az egességes juhokat, az ollyas helyektül, a’hol efféle veszedelmek uralkodnak, el távoztassuk, vagy az immár beteges , avagy leg alább a’ betegség miatt gyanúba lévő juhokat, az egésségessektül mingyárt el-válaszszuk, és a’ nyájnak rendes gongyát viselljük: e’ mellett lehet az egességes marhának, a’ mint a’ tett próbákbul a’ jelen való időkre az ember okossan Ítélheti a’ többször einlétett Hangya porbul, a’ mennyit a’ marhának az ideje, és ereje fogja engedni, be-adni. Hat holnapi Báránynak tsak fél annyi, és néha annál-is kevessebb szükséges ha erőtlen, mint egy öreg juhnak; azon kívül a’ többször javallott füstöt gyakrabban, és néha minden nap estve, és regvei lehet az akolba tsinál— ni, és ha a’ marhának másképpen-is jó gondgya viseltetik, a’ veszedelem nem olly látzatós fog lenni, ha mingyárt egészlen el-nem távoztathatnék-is. Ha a’ betegségek meg szűntek, szükséges minden szorgalmatossággal az aklokat ki tisztogatni, leg inkáb haragadó betegségek voltak; akkor az akioknak falait újonnan kell vakolni, vagy azokat jól levakarni, és fris mészszel vastagon he-von- ni. A’ padimentomokat fel kell szaggatni, azok helyet újakat rakni, és a’ ki ásott régi padimentomokat, minden genéval együtt meszsze, s-mélljen el-ásni. A’ Jászolokat Lúggal erősen meg kell mosni, vagy a' mi sokkal jobb, új fából más jászolokat helyheztetni. Utoljára a’ meg gyógyúlt juhokat, minek előtte az egés- séges nyáj közé eresztetnek, tisztán meg kell mosni. Hogy pedig a’ Nyájon annál inkább segéthessünk, szükséges annak betegségeit tudni, és ismérni. Én tsak a’ leg veszedelmessel), és isméretessebb be’egségckriil, és azoknak leg hasznossabb, és együgyüebb orvosságodul fogok itten szollani, hogy a’ gazdát a’ sok féle haszontalan beszéd által a’ maga jó rendtartásábul ne hozzam, és ha sok féle, nehezen egybe szerezhető orvosságokat javallanék, azoknak meg szerzésétül el-ne ijeszszem. Három féle ragadó betegségek vagyon a’juhoknak, úgy mint a’ Pestis, Himlő, és Rüh. §. 4. A’ P est is r ül. A’ Pestis az Emberek, és marhák között leg rettenetessebb betegség, és ha ez a’ nyájba száll el—törli aztat egészlen. E’ betegséget a’ marhának szomo- rúságábul, s-erötlensegébiil megismerni. Ezen betegségtől meg szállott marha, a’ fejét függeszti, lankadva fekszik, sárgák, és fáradtak szemei, a’ szája roszsz illatú, a’ nyelvén több sárga hólyagok látzatnak: két három nap alatt ez illyes beteg marha meghűl, és néha valamint az emberen Pestis hólyagok találtatnak. A’ mi legkeservessebb az, hogy e’ veszedelmes nyavala ellen mind c dig semmi bizonyos orvosság nem találtatott, és úgy, valamint az Em e*"e között, szinte úgy a’ marhák között-is, ama jó rend tartás, mellyel« e 0
