Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/1 (Budae, 1853)
Regimen Josephi II. imperatoris et regis
8 az édességestül el-választatik leg hasznossabb segedelem ; azért ezzel, és a’ betegségek eltávoztatására fent adott rendtartással, melly leg jobb Orvosságok gyanánt gyakran használt a’ Nyájnak, szükséges élni. §. 5. A’ Hi ml örül. A’ Pestis után leg veszedelmessebb betegsége a’ juhnak a’ himlő, a’ melly a’ felettébb való belső nedvességtől, a’ büdös, és igen meleg akloktul, és néha attól is származik, ha a’ juhok öszszel, mikor a’ telelésre az akiokba zárattatnak igen kövérek, és ottan télbe szükséges táplálások nem lévén meg- soványodnak. Az igen kövér legelő mezötül kapott ’Zirjok el olvad, és erős savanyúságé nedvességgel válik, a’ melly az után a’ büdös akolnak tisztáta- lanságával, mellyel a’ marha lélekzete által el-nvel, egybe egyeledvén, a’ vérbe száll, és a’ himlőt okozza. Némellyek a’ himlőt három félének lenni Ítélik, és Tavaszi, Nyári, és őszi himlőknek, az idő szerint, a’ mint ezen betegség a’Nyájba esik, szokták nevezni; de mind a’ háromféle himlő egy okbul származik, és mind valamennyit egyenlőképpen kell orvosolni, ama rend tartásiul soha einem felejtkezvén, hogy a’ beteg Nyáj az egésségestül el választassák. §. 6. Miképpen kell a’ himlőkkel bánni? A’ himlők szokták magokat jelenteni leg elsőbb a’ marhának hatólsó lá- boin, meg merevedett járás által, melly után a’ hasán a’marhának, az első, és hátólsó lahoi között a’ hol kevés, vagy éppen semmi gyapjúja sintsen, ma- tattyák magokat a’ himlők. A’ beteg marhát mingyárt más akolba kell zárni, a’ hol mindeniknek a’ beteg juhok közül egy Drachma Mitridátot vagy egynéhány tsöp konnot, vagy szarvas szarvábul égetett levet, ha a’ kéznél vagyon, kell be-adni: az után az aklot jól be kell tsinálni, hogy a’ bent lévő beteg marha izzadás által iizze ki a’ testéből a’ himlőket. Meddig a’ betegség tart a’ beteg juh meg nem itattatik, többször só adatik néki, és szárasztó eledel, hogy a’ belső felettébb való nedvesség, mellyböl a’ himlők származnak annál hamarább meg fogyom Ha a’ himlők száradni kezdenek be lehet a’ himlőket estve, és regvei szekérkenö és édes tejből tsinált kenettel kenni; ha igen nagy hévség volna az akolba, szükséges egy ablakot meg nyitni, hogy a’ bent lévő marha meg ne fül— ladgyon. E’ féle szorgalmatos gondviselés által nagyobb része a’ beteg Nyájnak 10 vagy 14 nap alatt könnyen ki gyógyúí. A’ ki az adott oktatás szerint Marhájának gondgyát viseli, és az ártalmas idöktül őrzi, nem olly könnyen fogja ezen veszedelmet érzeni. §. 7. Tanátsosé a’ himlőket meg-ojtani? Noha bizonyos, hogy az Embereknél a’ himlők be-ojtása jó következéssel történik, én még-is ezt a’ juhoknál nem tanátsolom, mivel ezek nitsenek, úgy mint az Emberek e’ betegség alá vetve, és a’juhoknak nagyobb része soha sem himlözik, a’ mint-is több Nyájak találkoznak, mellyek 10. 15. és 20. Esztendőkig sem érzik ezen nyavalát, és úgy kétzer, és többször-is meg újul egy ollyan nyáj ezen veszedelem nélkül. Annak okáért, esztelenül tselekedne, a’ ki a’ be ojtás által ezen betegséget a’ nyájába szerzené, a’ mellytül ugy-is olly könnyen nintsen mit félni. §. 8. A’ Rühr öl, és annak orvosságáról. A’ Rüh, és Kosz szinte mint a’ Pestis, és a’ himlő ragadó. A’ Kosz közönségessen gondatlanság miatt a’ rüliböl származik, a’ melly úgymint már meg gyökerezett nyavala, erős, és melly sebekbe el-terjed, mellyeket nem olly könnyű meg gyóg} étani; és azért mihent ezen betegség magát mutattya, szükséges ellene orvosságokkal élni. Ha az Ember észre veszi, hogy a’juh körmével gyakran vakarodzik, a’ falakhoz, és fákhoz dörgöli, és fogaival-is harapja magát, bizonyos lehet, hogy rühes, a’ mi-is magát imitt amott a’ hol siiröbb gyapjúja vagyon mingyárt ki-mutattya. Mindenek előtt szükséges a’ rühes juhokat más akolba zár- i, hogy a’nyavala tovább ne terjedgyen: az után vesz az Ember két font leveles
