Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/1 (Budae, 1853)
Regimen Josephi II. imperatoris et regis
6 tak adatni emléthetnék, de mivel ezekről immár tagos könyvek találtatnak, én ezen oktatást rövid sommába akarván szedni, mind ezeket elhagyom, és tsak a’ próbált Hangya port hozom elő. §.13. Miképpen kell a’ Hangya port elkészéteni, és mi módon kell véle élni? Öszszel mikor immár a’ szorgalmatos Hangyák fészkeket telelésre meg rakták és meg gyűjtötték, szükséges azt mindenestül, ügy mint a’ Hangyákkal, és a’ földel együtt ’sáliba szedni, és a’ sütő kemenczébe meg szárétani, úgy hogy aztat porral lehessen törni. Ezt a’ port siirö szitán által kell ereszteni, és az után ha lehet egy ollyas , de jól ki száradott hordóba , melly vagy Héringel, vagy sós hússal volt meg töltve, kell tartani. Ebből a’ porbúi egy meszszelnek negyed része, kétzer annyi zab Lisztéi egyeléttetik, és egy kevés só hintetik reá , vagy pedig ember vizelletivel meg nedveséttetik, és a’ juhok között egy aránt el-osztatik, és az nap a’ Nyáj meg nem itattatik. Ezen port minden 14 nap belehet nékiek adni. Ennek el-készétése könnyű, és a’juhoknak, a’ minta’ tett sok próbák bizonyéttyák igen hasznos; és azért kiki annál inkáb élhet véle. §. 16. A’ téli só nyalásról. Az ártalmas felettébb való belső nedvesség ellen szükséges a’ nyájnak a’ só nyalás. Sok féle-képpen készéttetik, és adatik a’ só a’ juhoknak. Én tsak a’ könm ebb, és a’ tett próbáim által helyesnek talált módgyát hozom elő. Az első nyóltz nap múlván hintettetik az akolba szinte annyi tengeri só, a’ mennyit javallottam , hogy nyárba adassék nékiek, és ismitt nyólz nap múlván annyi, az után pedig tsak minden 14. nap egyszer. Mások, nagy darab Egerfát fúrnak ki, meg töltik aztat, a’ hazabeli sóval, és a’ végen lévő Lyukakat erössen betsinál- ják, a’ fát a’ tüzbe vetik, melly által a’ fa meg emésztődik, a’ só pedig elolvad , kemény kövei válik. Ezt a’ sót az ember meg töri, az után gyalog fenyő magval, és egy kevés zab lisztéi egyelétvén, a’ juhoknak emlétett mód szerint adgya. Szokás azon kívül az e’ képpen el-készétett, vagy más kö sót kiilömb részeire az akolnak leg főképpen pedig a’ jászolnak közepére helyheztetni, és ottan meg eröséteni, és bé födni, melly födelet az ember akkor le veszi, mikor a’ juhokat a’ nyalásra, a’ mi minden harmad, vagy negyed nap történhet, akarja ereszteni. Akár mi módon adassék a’ só a’ juhoknak, azon nap soha sem kell őket meg itatni; mert ez ellenzené ezen igen jó orvosságnak hasznát. §. 20. Mire kell a' ki hajtás idein vigyázni ? Mi módon kelljen a’ Juhoknak a’ Bárányozás idein, és Tavaszkor Bárá- nyoikkal együtt gondgyokat viselni, és a’ legelő mezőre űzni, már előbb meg mutattam, tsak még azt az egyet kell javallanom, hogy mikor a’ nyáj telelés után, tsak a’ legelő mézükén, minden száraz eledel nélkül tartatik, igen hasznos légyen a’juhoknak valamint Őszkor, szinte úgy ez időbe, az emlétett Hangya port be-adni; mert ez a’ fris, sokszor nedves gyenge füvei el-nyelt nedvességet a’ juhok testébül ki—űzi, és a’ nyájat, erő, s-egésségnél meg tartya. A’ juhok annyi esetek, és betegségek alá vannak vettve, hogy szükségesnek álitom lenni, ezek felöl-is valamit emléteni. VI. Tzikkely. A’ juhok Betegségei ellen való Orvosságok. §. 1. Miképpen kell a’ juhok betegségeinek eleit venni? A’ szorgalmatos meg tartása, az eddig adott Oktatásnak, ha tudni illik a’ juhoknak a’ Legelő mezön, és az akiokba illendő gondgyok viseltetik, azok annak rende szerint étettetnek, és itattatnak, legjobb mód a’ mennyire az emberi gond engedi, a’juhokat a’ betegségektől videlmezni, és a’jó egésségnél meg tartani. Sokat fog ebbe a’ fent jegyzett Hangya por-is használni. §. 2. Mitsoda Orvosságokkal kell a’ betegségeknek eleit venni, mikor ártalmas idők járnak? Leg több betegségek mutattyák magokat a’ nedves Észté ndökbe, az igen
