Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)
Jendrássik Jenő: Balassa János
59 eredményeit azonnal tágas körben megismertetik. De még ilyíéle közeg is, mely a meglevő munkaerőt egyesítve, annak a működésére tért nyitott volna, hiányzott orvosi irodalmunkban 1849 óta teljesen, midőn egyetlen szaklapja is, az „Orvosi Tár4' megszűnt. Nem csekély azért érdeme azoknak, kik közreműködésük által iparkodtak e nagy hiányon segíteni, és kilencéves szünet után ismét az „Orvosi Hetilap“-pal az első tudományos folyóiratot megindítók. Ez érdemben pedig Balassának is lényeges része volt. „A húgykövekről hazánkban44 című cikkével díszítve, vette e folyóirat 1857-ben kezdetét, és alig találunk ezután évfolyamra, melyben e lap Balassától egy vagy több értekezést nem közölt volna. Becsesek voltak azok mind, mert úgy, mint a húgykövek- ről szóló értekezése a tizenkét év lefolyta alatt koródáján véghezvitt 197 kőmetszés és 87 kőmorzsolás alkalmával szerzett hosszá tapasztalásnak eredményét foglaló magában, úgy volt valamennyi többi értekezése is gyümölcse azon fáradhatlan buzgalmának, mely- lyel a koródáján előfordult nevezetesebb eseteket valódi búvár szellemmel tanulmányozva, azokat szaktudománya fejlesztésére szintúgy törekedett felhasználni, valamint felkarolt minden szakjában fölmerült haladást, és nem késett minden újabb vívmányt az összes orvosi tudomány mezején, amint csak alkalmasnak látszott, szakjában is értékesíteni. De meg kell hogy tagadjam magamtól e helyen tartalmuk szerint egyenkint elősorolni jelentékeny számú dolgozatait, melyek az „Orvosi Hetilap“ megindítása óta, 1857-től 1868-ig annak hasábjain megjelentek, és amelyek legutolsóját: „Adatok a hólyag- hüvelysipoly műtételéhez“ azon héten fejezé be, melyben beteg lett, úgy, hogy e folyóirat 1868-i 50. száma, mely ez értekezését tartalmazza, egyszersmind gyászkeretben írója halálát is jelenti. Értekezéseinek* nagy része fordításban német nyelven is megjelent, és nem hagyhatom említlenül azon nyilatkozatot, mellyel egyik legilletékesebb szaktudós ezen értekezések értékét elismeré. Billroth bécsi tanár, midőn Balassa halálának gyászjelentését vette, előadásában hallgatósága előtt e szavakkal emlékezett meg róla: „Már régtől fogva ismerem nevét azon jeles dolgozatai folytán, melyeket német nyelven közölt, nagy érdekeltséggel olvastam utolsó munkálatát is, melyet a gégében végrehajtandó terjedelmesebb műtételeknél szükségelt elhasításról írt; az a sebészet • E dolgozatok sorozata — a szövegben említetteken kívül — a következő : „Idült combflcamok helyreigazításáról.“ Orvosi hetilap 1858. „Heveny combficamok visszahelyezéséről." Orv. Hetilap 1858. „A gégemetszés.“ Orv. Hetilap 1885., 1862. „Tájékozás a sebzések által indokolt csonkítások javalatai körül.“ Orv. Hetilap 1859. „Adalék a faniv feletti hólyagmetszés (hoher Blasenschnitt) méltánylásához.“ Orv. Hetilap 1859. „Á villanyégetőről mint sebészi műhatányról.“ Orv. Hetilap 1859. „Adalék a húgycsőszorok kortanához." Orv. Hetilap 1860. „Adatok a gégetükrözéshez kór- és gyógytani szempontból.“ Orv. Hetilap I860., 1861. „A szemhéj- képzésről.“ Orv. Hetilap 1861. „A szabatos vizsgálat fontosságához, kórjelzési tekintetben.“ Orv. Hetilap 1861. „A holló orrny nynjtványon belőli idült ficamról.“ Orv. Hetilap 1862. „A hasvízkórról és a lépdagról.“ Orv. Hetilap 1862. „Rekedtség és nehézlégzés gümős gégelob következtében.“ Orv. Hetilap 1862. „Adatok a hólyag- hüvelysipoly műtételéhez.“ Orv. Hetilap 1863., 1868. „A dextrinkötésről.“ Orv. Hetilap 1864. „Adatok az ujjali nyomás értékéhez ütérdagoknál.“ Orv. Hetilap 1864. „A gégehabarcok kiirtása gégefelhasítás által.“ Orv. Hetilap 1865., 1868. „Az agysértések bírálatához.“ Orv. Hetilap 1866., 1867. „Állandó vízfürdőknek a sebészeti gyakorlatban való hasznáról.“ Orv. Hetilap 1867. „Petefészek kiirtása.“ Orv. Hetilap 1867. „Újabb adatok az ujjal való nyomás értékéhez ütérdagoknál.“ O. H. 1868.
