Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)

Bevezetés

42 A piszok tehát a magyar paraszt fogalmát egészíti ki, ami egy országra szóló reveláció, amely megérdemli, hogy Marku- sovszky egyik elnöki megnyitójában nekiszegezze a „Cleam- lineiss is next to godliness“ angol tételt, de fölös bizonyítéka annak is, hogy milyen helyes és szükséges volt, hogy Fodorral az ő közegészségi programmjukba kezdettől fogva fölvették azt, hogy a népességnek minden rétegében az érdeklődést, a fogékonyságot fel kell ébresztenünk, a közegészségi felvilá­gosítást kell terjesztenünk; ezért alapították együtt az Orszá­gos Közegészségi Egyesületet, ezért indították annak folyó­iratát, az „Egészségiét; Fodor szerkesztette, aki különben is lelke volt az egyesületnek, és abból az időből, mikor koráb­ban még a Természettudományi Társulat főtitkára volt és mint ilyen ennek a „Közlöny“-ét szerkesztette, olyan bő tapasz­talatot hozott magával, hogy biztos kézzel tudta, még nép­szerű felolvasások rendezésével is az egyletet rövid időn belül felvirágoztatni. Saját tapasztalása összevágott egy volt kiváló államtit­kárunknak azzal a megállapításával, hogy közegészségi admi­nisztrációnk csak döcög és akadozik. Az egészségügyi közigaz­gatás reformja szakadatlanul foglalkoztatta és megérlelte benne azt a meggyőződést, hogy ezt a közigazgatást a jogászi gyámkodás alól föl kell szabadítani; a ref ormot az ország tisztifőorvosainak e célra külön egybehívott ankétjén készítette elő és a legközelebbi államosítási javaslat tárgyalá­sával kapcsolatban terjesztette be az Országos Közegészségi Tanácsnál és adta ki „A tisztiorvosi kiképzés és minősítés reformjáéról szóló füzetet. Fölösleges talán külön fölemlíteni, hogy ezt a tervet is néma fölénnyel félretolták. Mikor tanszékét felállították, intézetét az élettani inté­zet fölrszintjének néhány szűk szobájában helyezték el ideig­lenesen; ez az ideiglenesség még ma is tart és ő végig az élet­tani intézet szállóvendége maradt. Minden iparkodása hiába volt, nem tudott magához és kiváló működéséhez méltó inté­zetet kapni. A Londonban tartott Vili. nemzetközi közegész­ségi kongresszus alkalmával a cambridgei egyetem őt nagy ünnepélyességgel tiszeleti doktorává avatta; egyik barátjá­nak azon megjegyzésére, hogy milyen örömünk lehet vala­mennyiünknek, hogy egy magyar tudóst külföldön igazság szerint méltányolnak, ő a fejét csóválta és azt mondta: „Hidd

Next

/
Thumbnails
Contents