Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)

Bevezetés

41

gyanús eset nem okozna mindjárt országos rémületet. De érdemes volna egyszer kiszámítani azt is, hogy abból a soksok millióból, amelyeket a háború alatt rögtönzött intézkedésekre és hevenyészett, tehát tökéletlen intézményekre kellett kiadnunk, hány milliót takaríthattunk volna meg, ha ilyen intézettel már a békében rendszeresen előkészítették volna közegészségügyünk országos szervezését. De hát a közegészségügy a magyar politikumnak mindig elhanyagolt mostohája volt. Fodor vetette föl és valósította meg az iskolaorvosi és egészségtanári intézmény eszméjét is, ezzel megelőzve a nyugati országokat; ez intézményt tőle telhetőleg ápolta, noha ennek dacára is csak lassan és nehezen tudott fejlődni, sőt később, Markusovszky halála után, pangani kezdett és a jelekből ítélve félő, hogy egyre mind jobban sorvadni fog.

Már a talajra, víz- és levegőre vonatkozó háromkötetes nagy művével, de különösen az ennek alapjául szolgáló több ezer vizsgálatával megbeosülhetlen értékes tükröt szolgáltatott a főváros közegészségi állapotáról és föltételeiről, de úgy is, mint a főváros törvényhatósági bizottságának tagja, a főváros minden közegészségi kérdése iránt melegen érdeklődött, ahol tanácsára szükség volt, azt szívesen megadta, segített, ahol lehetett. Mind e mellett ernyedetlen szorgalommal folytatta tudományos vizsgálatait, mindig a tudomány aznapi színvonalán, abban az irányban is, amelyet a higiénés kutatásoknak Pasteur és Koch adott; ebbe az irányba fordulva sem érte be azzal, hogy egyszerűen napimádónak állott volna be, hanem önálló vizsgálati eredményekkel, különösen a vér baktériumölő tulajdonságára és a vér alkalicitására vonatkozó dolgozataival ő maga szabott újabb irányt nemcsak további vizsgálódásoknak, hanem ezen vizsgálati eredmények gyakorlati értékesítésének is.

Sok minden máskép alakult volna, valószínűleg a köz- egészségügy is, ha többet törődtünk volna a nép értelmi emelésével. De nemcsak a népről van itt szó. Évekkel ezelőtt egyik vidéki városban száz fiatal földmíves számára internátust készültek felállítani; a bemutatott terveken az orvosszakértő azt kifogásolta, hogy az egész épületben egyetlen fürdő sincs, mire a bizottság egyik tagja tiltakozott a fürdő létesítése ellen, mert ha azok a fiatalok — úgymond — egy éven át ott megszokják a fürdőt, azokból sohasem lesz többé — paraszt.