Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)
Bevezetés
11 fogásába beilleszkedni. A két csoport egyes tagjait, akár a hordódongákat, csak az érdek külső abroncsa tartotta együtt. 1848-ban Stáhly a szervezetet még szélesebb alapra akarta fektetni, de az orvos-sebész tanárok ellemnozgalmat indítottak és 1848 július, hó 4-én — mint Hőgyes írja — Reisinger János senior elnöklete alatt felolvasták, hogy a miniszter Balassát osztálytanácsossá és az orvosi kar igazgatójává nevezte ki. Balassa tervezetet dolgozott ki, mely szerint az orvosi kar csak tanárokból — rendes, rendkívüli és magántanárokból — álljon. Ezt a tervezetet a miniszter 1848-ban helybenhagyta. A harc tehát az orvostanári testület győzelmével végződött. 1847/48-ban Schmidt János gyakorlóorvos és Pest megye fizikusa volt az utolsó dékán a kültagok sorából. A tanulmányi igazgatóság rendszere is véget ért 1848/49-ben, az utolsó direktor Balassa János volt, elődjei voltak Pfisterer András, Lenhossék Mihály, Bene Ferenc és Stáhly Ignác. Az 1848-i törvény az egyetemet a közoktatásügyi miniszter felügyelete alá helyezte, egyszersmind kimondotta a tanítás és tanulás szabadságát, amin már Balassának kezenyoma meglátszik. Az egészségügyet a kereskedelmi tárcához csatolták és Stáhly lett a vezetője. Felette örvendetes, hogy ezt az egész reformot a szabadságharc után beállott politikai reakció sem akasztotta meg. A tanítás nyelve az orvostanhallgatóknak 1860-ig latin volt, az ötvenes években egyes tárgyakra német és csak 1860 után adtak elő az orvostanhallgatóknak kizárólag magyarul. Az orvosi kar — most már tanári kar — beléletéből a kültagok kiszorulván, a fennállott ellentétet tovább szították, összetartásukat minden módon ápolták és külön álláspontjuknak — különösen felmerülő személyi kérdésekben — minden rendelkezésükre álló úton érvényt szerezni iparkodtak. A külön tömörülésre igen alkalmasnak kínálkozott a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének a negyvenes évek elején létrejött intézménye, amelyben a hegemóniát hosszú éveken át sikerült megtartaniuk, kivéve a pozsonyi nagygyűlést, amelyre — a tanárok pártja — elnökül Balassát bírta megválasztani és amelyen a megnyitó előadást Korányi Frigyes tartotta. Az említett kormányintézkedések Balassát így hivatalo
