A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937
A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1909)
69 E fegyelmi hatáskör a minősítő vizsgálati bizonyítvány, illetőleg a doctori oklevél átadásával ér véget. A jelen %-ban említett egyéneknek egyéb cselekményei az illetékes fegyelmi hatóságok hatáskörébe tartoznak. 15. §. A 12. %-ban felsorolt egyének ellen a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki: a) megrovás a kari dékán által; b) megrovás az egyetem rectora által, illetőleg az egyetem fegyelmi bírósága előtt, és pedig vagy egyszerűen, vagy súlyosbítva azon fenyegetéssel, hogy ismételt, habár kisebbnemű kihágás esetében az egyetemtől való elutasítás (consilium abeundi) várható; c) elutasítás az egyetemtől 1—10 félévre; d) elutasítás az egyetemtől örökre. Az egyetem fegyelmi bírósága, illetőleg tanácsa Ítéletével csak a budapesti kir. m. tudomány-egyetemtől zárhat ki valakit határozott időre vagy örökre. Ha azonban az ítélet végleges elutasításra szól, az egyetem fegyelmi bírósága, illetőleg tanácsa előterjesztést tehet a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek aziránt, hogy az ítélet hatálya az összes magyarországi egyetemekre és főiskolákra kiterjesztessék. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister elutasító határozatáról az osztrák egyetemeket tudomásvétel végett értesíti. 16. §. A vizsgálatra vagy szigorlatra jelentkezett egyének (14. §.) a 15. §. a) és bj pontjaiban megjelölt fegyelmi büntetésekre ítélhetők; ha pedig cselekményük vagy mulasztásuk súlyosabb beszámítás alá esik, a vizsgálatok vagy szigorlatok letételétől, illetőleg a felavatástól eltilthatok. Az eltiltás határozott időre vagy örökre szólhat. A határozott időtartam legnagyobb mértéke öt esztendő. Az egyetemi tanács ezen határozatának hatályát a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az összes hazai egyetemekre és főiskolákra kiterjesztheti. Evégből megfelelő esetekben az illető egyetemi hatóságok felterjesztést tesznek. 17. §. Az egyetemi fegyelmi hatóságok hivatalból, vagy feljelentésre járnak el. A feljelentés az illetékes kari dékánnál teendő, szóval vagy írásban; ha nem annál tétetett meg, hozzá megküldendő. A dékán illetékességét a kari hovátartozóság állapítja meg. Az elsőéves gyógyszerészhallgatók a bölcsészetkari, a másodévesek az orvoskari dékán illetékessége alá tartoznak. Ha valaki egymásután több karba iktattatott be, az eljárásra azon kar dékánja illetékes, mely karnak az illető hallgató a fegyelmi vétség elkövetésekor beiktatott, vagy beírt hallgatója volt; illetőleg amely karra vonatkozó egyetemi okmányokat az illető megváltoztatta, vagy meghamisította. A dékán a hozzáérkezett feljelentést, ha annak elbírálására magáit illetékesnek vem tartja, az illetékes dékánhoz áitteszi, hatáskör hiányában pedig az egyetem fegyelmi bíróságálhoz küldi. (Láisd a 26. %-t.J Ha az egyetem fegyelmi bírósága az ügyet a dekámhoz visszaküldi, a hatáskör ezen megállapítása a dókámra kötelező. 18. A fegyelmi eljárást rendszerint a panaszlottnak kari dékánija, kivételesen — különösen ha az eljáirás több karbeli hallgató ellen együttesen indítandó — a rector rendeli el. E határozatok ellen per orvoslatnak nincs helye.
