A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1909)

70 19. §. .4 déhív, ha ez az ügy elbírálása végett szükséges, vizsgálatot teljesít vagy avval teljesítéséve valamelyik karbeli tavávt kév fel, s egyúttal jegyzőkönyv­vezetőt vendel ki. Ha a dékán a fegyelmi eljárást meg szüntet emlőnek véli, ezt vég­zéssel kimondja, ha pedig a fegyelmi vétséget megállapíthatónak, de csekélyebb súlyúnak tartja, a panaszlottat megrovásra ítéli. Ha azonban súlyosabb esetet lát fennforogni, az ügyet áttesi a vectovhoz és kísérő iratában arra nézve is nyilatkozik, hogy a vizsgálat folytatását vagy kiegé­szítését szükségesnek tartja-e, vagy sem ? 20. Ha a dékán által a. vectovhoz áttett (1!). §.) ügy elbírálása, végett, vagy a rector által saját hatáskörében elrendelt fegyelmi eljárás folyamán vizsgálat teljesítése, illetőleg a vizsgálat folytatása vagy kiegészítése szükséges, a rector a vizs­gálat teljesítésére egy vagy több nyilvános tanárt kér fel. Fontos ügyekben a rector, ha ezt kívánatosnak tartja, saját elnöklete alatt több nyilvános tanárt kér fel a vizsgálat teljesítésére. A jegyzőkönyvvezetőt a rector rendeli ki. 21. §. A vizsgálóbiztos a tényállás megállapítása, végett — a szükséghez képest — a terhelt, tanuk, szakértők, szemle és okiratok által való bizonyítást foga­natosíthat. Ha a vizsgálóbiztos szükségét látja, a terhelt vagy tanú kihallgatását két tanú jelenlétében teljesíti. Szembesítésnek szükség esetén helye van. A kihallgatásról jegyzőkönyv veendő fel, melyet a vizsgálóbiztos, a jegyzőkönyv- vezető és a kihallgatottak írnak alá. Ha a kihallgatottak valamelyike az aláírást megtagadja, ezen, körülményt a megtagadás okának felemlítésével a vizsgálóbiztos a jegyzőkönyvbe vezeti. 22. §. Az egyetemi hallgatókat a rector, dékán és a vizsgálóbiztos vagy a, fekete táblán való kifüggesztés útján, vagy más alkalmas módon (különösen szolgával vagy más hatóság közvetítésével való kézbesítés útján) idézi meg. Az idézett az idéz- vényben megjelölt időpontban az idéző hatóság előtt feltétlenül megjelenni, vagy magát kellőképen kimenteni tartozik. Ha a panaszlott az idézvényt tudomásul nem veszi, vagy elmaradását alapos okokkal ki nem menti, újabb fegyelmi vétségben válik bűnössé és amellett, ha beirat­kozott hallgató, félévét elveszti, míg más megidézettek ily mulasztása csak a fegyelmi eljárás megindításált vonja maga után. Katonai bíróság hatóságának alávetett egyetemi polgár megidézése az illetékes katonai parancsnokság megkeresése útján foganatosítandó. 23. §. Az egyetemhez nem tartozó egyének, ha az egyetem székhelyén laknak, sürgős szükség esetében tanuk vagy szakértők gyanánt közvetlenül is meghívhatok; esetleg az illetékes közhatóság megkeresése útján idézetidők meg. Ha az ily egyének nem laknak az egyetem székhelyén, tanuk vagy szakértők gyanánt való kihallgatásuk végett a lakó vagy tartózkodó helyük szerint illetékes kir. járásbíróság kereshető meg. 24. §. Ha a kihallgatott tanú vagy szakértő vallomásának esküvel megerő­sítése szükséges, az eskü kivétele végett az illetékes kir. járásbíróságot kell megkeresni. 25. §. A vizsgálat befejezése után a vizsgáló-biztos az iratokat a dékánhoz, illetőleg az egyetem fegyelmi bíróságához terjeszti be. Az egyetem fegyelmi bíróságának elnöke az ügyet előadónak osztja ki.

Next

/
Thumbnails
Contents