Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)

Első rész - X. Tzikkely. A' Plánták orvosi erejének megesmertető Jelei

6y

Az Eggy üt t - Nemzők Serege

Maga eggy nagy Természeti Rend, és hárora kissebb Rendekre oszlik, t. i. a’ Félszer virágosok, Tsoves virágosok, és Súgár virágosok Rendére.

A’ Félszer virágosok keserű ízűk, sza- gatlanok, téj nedvesség vagyon bennek, még is kivévénn a’ Salátának eggy vagy két igen mérges faját, nem mérgesek; holott egyéb Seregekbenn a’ téj nedvesség mérgesség jele. Ezek igen jó erősítők , vizeltet hajtők, a belsőrészek dugulását megnyitják. A’ mivelés által megszelídűlvénn bentiek a’ keserűség, a’ kerti Saláta, Katáng, Pitypang, kedves eledellé leszsz.

A’ Tsoves virágosok, keserűk, némel- jek köztök kedvetlen szaguk, de nem mérgesek; a’ jó illatúk erősítők, és sokféle orvosi hasznokra fordítódnak. —

A’ Súgár virágosok fűszerszámos keserűk, illatozók, újjítóky élesztők, erősítők; mérges köztök nints.

Az Anyahímesek Serege.

Ennek nagyobb része Kosbornemű Természeti Rendnek neveztetik. Az ide tartozó plánták nyálkás nedvességűk, bak bűzlik, nem mérgesek. Azt hiszik rólok, hogy szerelemre gerjesztő, fájdalom enyhítő, hasmenést elállító erő van, bennek. A’ magtalanság ellen dítsérik.

Aé Lopvanőszők Serege.

Négy Természeti Rendekből: Harasztok- ból, Mohokból, Moszatokból, és Gombákból áll. Ezek közzűl valami kevés, hasznavehető; ige» sok mérges; a’ többek gyanúsok*

E a B.)

Az orvosi plánták jelei.