Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)

Első rész - X. Tzikkely. A' Plánták orvosi erejének megesmertető Jelei

B.) A* TAPASZTALHATÓ MIK ÉMÜSÉGERBŐL VETT JELEK.

Meglehet még ítélni a’ plánták erejét, a’ termékeknek Helyéből, az Izekből, a’ Szagjokból és Színekből. Meljekre nézve meg kell jegyezni:

í. A’Helyre nézve: A* száraz helyenn termő plánták ízesebbek a’nedves főidbe nn termetteknél; a’ vizenyőshelyenn és vízbenn termők, többnyire rágó erejűk, és gyakrann mérgesek. A’Kerti gytimőlts, ha száraz helyeim termett, jobb ízű annál, a* melj nedves és árnyékos helyről került. A’ szagos Zeller ha Vizes helyeim terem , mérges ; ha száraz főidbe plántálódik, jó ízű, megehető. A’ Fűszerszámos plánták: Mozmarin , ’Sálja , Dé~ rnutka, Levendula ’s a’ t. mind a’ száraz főidet szeretik. Igen sok vizes helyenn termők, rágó mérgesek, mint a’ Szironták , Bösövény, Tso• morika ’s a’ t. Akármelj esméretlen plánta hát, ha vizenyős helyenn, vagy vízbenn termett, gyanús légyen. /

2. Az ízre és Szagra nézve egyszersmind; Az ízes és illatozó plánták, hathatósa b b a'k az ízetleneknél és szag a ti a- n oknál. Ha az orvosi plánta ízét és szagát elvesztette; elvesztette erejét is.

Az ízes és jó szagú plánták hasznosok; a’ büdössek ártalmasok; az émelygős ízűk, hányatok, hashajtók, mérgesek.

Az édes ízűk táplálók; a’ n y á 1 k á“ sok táplálók és lágyítók; a’ sósok in* gerlők és hevít ők.

68 Ate orvosi plánták jelei.

A'