Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)

Első rész - VII. Tzikkely. Az ember Egéssége, Betegsége, Orvosság

4i

eggy tsepp vért is elő nem állíthat; azt tsak az életerő tselekedheti.

Ámbár pedig a’ természeti erők így hatalmat vésznek is az élő testekenn: tsakugyan halhatatlanok azok; mert a" tenyészésnek tsudálatos törvénye által, ismét más életerők, más plánták, más állatok származnak, meljek felkeresik, és újra öszveszedik az elszéledett alakokat a' porból, vízből, levegőből; és így az élő testek országa, az élet nélkül való természetnek kebelebenn, tsakugyan romolhatatlain.il fennáll.

Jelzés. Ha a’ régil>b és ujjabb istent agadók , tudták volna ezt az életerőnek a’ természeti erőkkel való ellenkezését: szégyenlették volna azt állítani, a’ mit állítottak , hogy az állatokat ’j embereket a természet formálta a földből, t. i. hogy a’ napsúgári felmelegítették a’ sárt, az iszapot; egy begyűjtötték lassanként az állati testhez való matériát, 's így ősz- tátin a sárbál lett bogár, azutánn madár , négy lábú. állat, \r végre ember. Hogy ezt a’ Természet ma nern tselekeszi, bizoo3ros a’ tapasztalásból: hogy nem tselekedhette sóba, bizonyos az életerőnek a* természeti erőkkel való öszvevetéséből. Éppenn azért kellett az Élők Országábaon , világ kezdetétől fogva, az életerőnek nemzés által íiról lira, ízről ízre áltál- adódni: mivel a’ természeti erőktől az ó velek ellenkező életerő nem származhatik,------------------------------- , — ----------------------------—

V

II. C Z I K K E L Y.

AZ EMBER EGÉSSÉGE, BETEGSÉGE, ORVOSSÁG.

A’ mint az ember a’ külső Természet kebelebenn él, körűi van véve természeti Erőkkel (Potentiae) meljek az ő testét érdeklik, mint: Hideg , Meleg, száraz vagy nedves Levegő, Vdá- gosságy Villám matéria sa’t; belől pedig gyomC § ráb»

Egésség , Betegség, Orvosság.