Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)

Első rész - VI. Tzikkely. A' Természeti Erők (Chemismus) és az Élőeszközös Erő (Organismus) közt való külömbségek

bann, mennél többféle alakokat fordított az életerő, annak öszveállít árára; mert tudjuk hogy az állati test, sokkal hamarább elrothad, mint az annál eggyügyűbb alkotású növevény. Az életerő a’ rothadásnak állapotjából vette vala ki az organizálható matériát, a’ természet pedig ismét oda vonja azt viszsza. Ezt a’ rothasztási az állatok tes- téfeenn, egyszerre, és egyeneseiül kezdi a’ természet, az életerőnek meggyőzése utánn: de némely plántái nedvességeknek elrothasztására , bizonyos léptsőkönn megyen, még pedig viszszafelé, és xnegfordítvánn azt a’ rendet, meljet azon nedvességeknek formálásábann, az életerő követett vala; melynek a’ must forrás legszembetűnőbb példája.

Mikor az életerő formálja a’ Szőlőt: először az , tsak hamar a' virágzás utánn keserű ízű, melj annak jele, hogy még abbann a’ tápláló nedvesség, kevéssé van kidolgozva ; azutánii a’ keserűség egres savanyúsággá, és továbbat mikor a’ szőlő ’sen- dűl, borízű savanyúsággá, és végre a’ megérés- kor tzúkoros édességgé változik. Iljen rendel megyen a’ dolog egyéb gyümőltsökbenn is. Mikor pedig ezt az édes mustot a’ természet hatalma alá veszi: először elválasztván!! tőle az első forrás által, a’ szénsavanyú szesznek sőt gőznek nagy részét, változtatja azt borrá, a’ bort a’ második forrás által etzetté, az etzetet a’ harmadik forrás által megveszett nedvességgé , melj undorító keserűségével rothadását kimutatja. De már viszszafelé nem mehet. A’ terméket az organizált testeknek alakjait tsak széljelszedheti, de öszve nem rakhatja. Semmiféle természeti erő, és chemiai mesterség a* megrotlyadtt etzetből jó etzetet, az etzetből bort, a' bobból mustot tsinálni nem tud, és az alakoknak ak^rminémű öszverakosgatásával is tsak eggy falevelét, vagy eggy hajszálat, vagy

4© Természeti, és Éló'eszkozös erők.