Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)
Első rész - V. Tzikkely. A' Tápláltatás, annak szükséges volta, matériája, és módja
meljeket az emberek megszelídítvén!!, termesze- ti állapotokból kivettek. Az emberek a’ plántáknak bizonyos részeit góndosonn kikeresgették, és választották magoknak eledelekre, p. o. a’ Répáknak ’s egyebeknek gyökereit, a’ Kaíarábénak, Brokolinak szárait, a’ Káposztának, Sálátának, Paréjoknak leveleit, a’ Iiártifiolának, Kaprinak viragbimbóit, a’ Sáf- ránnak bibéit, az Artitsókának tsészepikkelyit, a’ Gabonáknak magvait, a’ Gyümőltsfáknak sós magrejtőit y a’ Mondolának, Diónak tsontár* bélit ’s a’ t; és talám nintsen ólján plánta eggy is, a meljet mindenestől fogva megennének. Az állatok gyomra is pedig, az eledelből tsak azokat az elegy eket szedi ki, készíti el, és foglalja a’ testhez,. meljek az ó alkotásához valók; a' többit mint salakot a’ maga átjárni kiveti* Adjon az ember külömbözó állatoknak, p. o. Lónak, Tehénnek , Dizznónak, Lódnak , Hutzá- nak, Tyúknak, Pulykának ’s a’ t. ugyan azon eledelt, p. o. Tengeri Máiét: meg fogja látni, hogy mindeniknek ganéjja külömbözó leszsz; melj azt mutatja, hogy mindeniknek gyomra , az ő alkotásához képest, más más nemű részeket szedett ki ugyan azon eledelből. Azombann, még az a’ salak is egészszenn tápláló matéria; még abbann más állatok, és végre a’ férgek eledelt találnak, ’s a’ mi ezektől fenn marad, viszsza- v megyen a’ természet kebelébe, a’ plánták tápláló matériája közzé, és a’ főidet trágyázza. Mi légyen az embernek jó eledel, megmutatja az íz, mert a’jó íznek érzése annak jele, hogy a’ gyomor — melj a’ nyelvel és ínyekkel nagy eggybeköttetésbenn van — bővenn talál abbann az eledelbenn a’ test alkotásához illendő részeket, meljeket osztán az Életerő, a’ vér forgása áltál a’ test 36 A' tápláltatás.
