Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)
Első rész - V. Tzikkely. A' Tápláltatás, annak szükséges volta, matériája, és módja
33 nem szívhatja bé külömbenn a’ gyökér , hanemha azt a’nedvesség felolvasztja: hanem azért is, hogy a’ Chemia tanítása szerént, a’ víz, Savanytárgyból, és Víztárgyból áll; melj részeket az életerő midőnn elválaszt, azokból a’ maga közelebbi alkotó részeit formálja. Meg lévénn hát a* tápláltatásnak ezen előszámlált feltételei ( conditioi) , szívják a’ gyökerek a’ főidből a’ víz által felolvasztatott tápláld matériát, és annak némely részét az életerő a* maga testének részévé formálvánn, táplálja azt; a’ többit a’ gőzölgés által elbotsátja. De ennek a* tápláló matériának legkissebb részetskéje is nem utolsó alak; hanem vagy elegy, vagy keverék, melj az alakoknak külörnb külömb mérsékbemi való öszveelegyedéséből áll. Ezekből tehát rninde- nik plánta azokat vészi magába, meljek az ő alkotásához valók, a’ többit el nem fogadja, vagy ha kételenségből elfogadja, megsínli. Innen vagyon , hogy eggy valamelj főldbenn eggy plánta bujánn nő, más külömböző pedig tsak nyomorog; innen, a’ kertészeknek az a’ tapasztalása, h°gy a’ vén almafa helyére, ismét alrnafát plántálni nem jó; innen, hogy ha valamelj főidbe mindég tsak eggyféle magot vetnek; hamar elso- ványodik a’ főid, fogyatkozvánn belőle azon plántának alkotásához való elegy: de ha felváltva, egyszer eggy, mászszor más magot vetnek belé, soká termő leszsz. JMutatis requiescunt foetibus arva. Virgil. Nem tsak a’ főidből tápláltatnak pedig a* plánták, hanem a’ levegőből is; a’ mint erről a IV-dik Czikkelybenn szó volt. Még pedig a’ széngőzzel teljes / levegőbenn is, melj az állatoknak halálos, a’ plánták vígann nőnek; bészívják azt, ét ekképpenn a’ levegőeget tisztítják. Továbbá A’ tápláltatás.
