Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)

Első rész - V. Tzikkely. A' Tápláltatás, annak szükséges volta, matériája, és módja

34

szüntelen szedik széljel, és rakják Öszve az alakokat, és azokból a’ magok testét formálják. Az essőből és harmatból bészívott vizet széljel bontják a’ napfényenn; abból a Savanyszerző éleíle- vegót kigőzölgik, a’ Vízszerző gyúlható levegőt pedig, magokkal szorossann eggyesítik. Innen van az erdőkbenn a’ megujjító kedves levegő napfel- jötte utánn, és a nappali zápor utánn. Viszont az életlevegőt bészívánn, eggyesítik azt mikor szükség , a' bennek lévő gyúlható levegővel, és formálnak belőlle vizet, nedvességet. Innen van, hogy a’ száraz helyenn termő leves gyiimőltsök, p. o. dinnye, alma, szőlő ’s a’ t. száraz nyárónn leglevesebbek, és legjobb ízűk.

Az Állati Testek tápláltatása módja, hasonló a’plántákéhoz, tsakhogy amazoknak bészívó tsatornáik, mint megannyi gyökerek, belől vágynak a’ gyomorbann, és ott szívják a’ bévett eledelekből a’ tápláló nedvet, minek- utánna a’ gyomor az emésztés által, azt az eledelből elkészítette. Ezen tekintetbenn ólján forma külömbség van a’ plánta és az állat között, mint a’ falonn függő, és az asztali óra köztt, meljek közzűl amaz, a’ kivűl reá függesztetett te- réhtől, emez pedig a’ benne elrejtetett rugótól vészi a1 mozgató erőt.

De már a’ tápláló matériára nézve nagy a’ külömbség. Mert a’ plánták tsak a’Természetbenn széljel hintve lévő otganizálható matériával, é# a’ rothadás által széljel bomlott organizált testeknek maradványival táplálíatnak. Hijába plántálnák azokat még el nem rothädtt húsba, gyantába ’s a’t. hijába Öntöznék olajjal, ’sírral, spiritusokkal; ők azokból élelmet nem vehetnek. Ellenbenn az állatok , a’ főldszínénn, a’ vízbenn és levegőbenn szél- jeloszolva lévő matériával nem tápláltathatnak;

hanem

A táplált at ás.