A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Dr. Klug Nándor: Kari jelentések

kritikai ismertetését kívánja, egészben véve szintén kielégítő- leg megfelel a szerző, de feltünőleg gyorsan, mondhatni elhamarkodva végez, azon különös szabályozásokkal, melyek a közhivatalnokoknak a közadók igazgatása körüli vagyoni felelősségét tárgyazzák, alig méltatja figyelmére a közigazgatási bíróságnak idevonatkozó hatáskörét; épp így beható kritika nélkül csak registrálja a bírák, bírósági hivatalnokok, kir. ügyészek és ügyészségi hivatalnokok vagyoni felelősségéről szóló törvényi határozniányokat, a katonai személyekre vonatkozó jogot és a ministerek s a számszéki elnök vagyoni felelősségének kérdését.

A tételes jog iránt több igen lényeges tévedése van, így pl. az állam szavatosságát, általánosan fennállónak mondja az állami hivatalnokért, ha ezek hivatalos határkörükön belül eljárva egyeseknek, testületeknek jogtalanul kárt okoztak, holott e szavatosság csak a vagyonkezeléssel megbízott állami tisztviselőkre vonatkozik (1871. VIII. 1897. XX.)

Tévedés az általán, hogy kártérítéssel tartozik a hivatalnok, ha a fennálló jogszabályok értelmében járt el és tévédéiből kárt okozott, és hogy a teljesen „culpa“ nélküli jogtalan intézkedésért is perelhető a kincstár kártérítésért. (55. 1.)

Tévedésben van a szerző a törvényhatóságnak és községnek szavatossága felől is, mert e szavatosság sem általános, csupán a törvényekben különösen megállapított károk meg- megtérítésére nézve áll fenn; még erősebb, sőt könnyelmű tévedés azon állítása (101), hogy a törvényhatóság vagyonjogi személyének vagyoni felelősségéért az állam szavatol. Ha ez igaz, hogy lehetséges az, a mit szerző ugyané lapon állít, hogy a kormány fiscalis érdekből, a k<dr ossz égnék pótadó általi fedezésére utalja a törvényhatóságot. Szinte csodálatos, hogy a szerző így elveti a sulykot. A 104. lapon ugyancsak erős tévedés van, a mikor a törvényhatóságot felelősnek mondja a tisztviselő vétkességnélküli cselekményeiért is. Hogy a rendezett tanácsú városok rendőrkapitányaiért az állam közvetlenül szavatol, szintén nem fogadható el igaz gyanánt; valamint az sem, hogy a mennyiben a község mint hivatalnokaiért szavatos, a kár megtérítésére képtelen, általán a törvényhatóság és az állam szavatolnak subsidiariusan (112).