A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)
Dr. Klug Nándor: Kari jelentések
Túlmerész a szerző azon állítása, hogy a bíró gondatlanságból kárt nem okozhat, illetőleg a gondatlanságot mindig fedi a birói független mérlegelési jog (124). A külföldi jog ismertetése igen hiányos; és a felvett három államra : Ausztriára, Poroszországra és Francziaországra nézve is csak egyes törvényi vagy rendeleti szakaszok kiragadására szorítkozik. Az esetleges reformkövetendő irányelveit illetőleg a szerző en bloc elfogadja a magyar jogászgyiilés megállapodásait helyesekül, de ha így eredetiségre számot nem tart is, fáradságot vesz magának arra, hogy önállólag is megindokolja az ott nyilvánult felfogásnak helyességét. Mindezek után, tekintettel folyékony és jó magyaros nyelvezetére is, e dolgozatot, hibái daczára, dicséretre érdemesnek tartj uk: A II. számú dolgozat, melynek jeligéje L’étude et le travail etc. jelentékenyen csekélyebb értékű dolgozat, mint az előbbi, pedig a szerző tehetségét egy-egy kiemelkedő részletes, kritikájának itt ott a dolog mélyéig elható ereje elárulják. Ily nehéz és eléggé bonyolódott kérdéssel való megbirkózáshoz, az elengedhetlenül szükséges jeles képesség mellett gondos adatgyűjtés, részletes tanulmány, szorgalmas és gondos kidolgozás szükséges. A tételes jog előadásában e dolgozat korántsem oly kimerítő, mint társa; sajátságos, hogy a birák felelősségét illetőleg ez is azon téves követelést hangoztatja, hogy a biró csak a szándékosan elkövetett károsításért legyen felelősségre vonható, de ne a vétkes gondatlanságból származott kárért is (53). Erre vonatkozó indokolása naivitás. A tévedésből eredhető és a culposus károsításokat nem különbözteti meg jól a szerző és oly felfogás látszik nála uralkodni, mintha a tényekben való tévedés mindig culposus lenne a közhivatalnoknál. A külföldi jogokról teljesebb ismertetést nem nyújt a szerző, külön részt nem is szentel ezeknek dolgozatában épp így nem foglalja egybe az esetleges reformnál követendő irányelveket s ezekre vonatkozó fejtegetéseit. Ezért a dolgozat csonkának is mondható. Megemlítendő végül, hogy a szerző
