A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)
Dr. Klug Nándor: Kari jelentések
80 sainak s értelmezésének közelebbi megvilágítása és igazolására („A Canticum felsőbb értelmezésének kifejtése“ 121 —167 1.) már eme próbakővel nem él. Mindezen hiányok, helytelenségek s fogyatkozások mellett mindazonáltal mégis túlsúlyban maradnak a lényeget tevő sikerültebb részek, úgy hogy mindent összegezve, mégis határozottan állítható, miszerint szerző a kitűzve volt kérdést egészben véve lényegileg kielégítően megoldotta. Minthogy ezenfelül a pályatétel, kivált kezdőre nézve, kétségtelenül a nehezebbek közül való, a tárgy igen széles és vajmi tarkán szétágazó szakirodalma felett az uralkodás sem igen könnyű, és minthogy a zsenge dolgozat egyébkép nagy szorgalomról is tanúskodik: azért alulírottak — talán eléggé indokolt némi elnézés mellett — méltányosnak tartják és habozás nélkül javasolják, hogy a pályamű szerzője ne csak egyszerű dicséretben részesíthessék, hanem hogv neki a kitűzve volt 80 frtnyi jutalom is kiadassék. Budapesten, 1899 május 3-án. Dr. Berger ey. János, ny. r. tanár. Bírálat a budapesti kir. magyar tudományegyetem hittudományi kara által az 1898/99. iskolai évre kitűzött szentirástani pályatételre (a Zsidókhoz irt levél hitelessége és eredeti nyelve) beérkezett pályamüvekről: 289. sz. jelige : „Qui ceciderit etc.“ 242. sz. „ „Béketüréssel fussunk stb.“ Ilynemű kritikai munkánál négy dolog jön tekintetbe: az adatok gondos összegyűjtése, azok bírálata, a munka berendezése és irálya. a) Mindkét munka körülbelül ugyanazon adatokat és hasonló forrásokból gyűjtötte. A 239. számú pályamunka az adatokat általában részletesebben tárgyalja, míg a 242. számú Róm. sz. Kelemen bizonyságainak részletezésével tűnik ki. de egyúttal a pályakérdés keretén kívül eső dolgokat is belekever dolgozatába. b) Kritika dolgában mindkét munka forrásai nyomán halad s önálló ítéletet nem alkot.
