A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Dr. Klug Nándor: Kari jelentések

egyetlen egy pályamű érkezett be, melynek szabályszerű bírálatával alulírottak bízatván meg, ezennel van szerencsénk véleményes jelentésünket a következőkben tisztelettel bemutatni. A magyar nyelven írt s elég terjedelmes, mert 169 kis negyedrét lapra menő dolgozat szerzője a pályakérdést egész­ben véve helyesen fogta fel ugyan, leglényegesb részleteinek egyikét sem mellőzte, tárgyalási érvelése jobbára elég beható és majdnem mindenütt kellőleg módszeres is; de már az anyag körültekintőbb kiszemelése s arravalóbb megválasztása a szélesb szakirodalom tárgyhalmazából, a kellő világos tárgyi csoporto­sítás, az ellentéteknek párhuzamosb és összefüggőbb egymás­utánban való feltüntetése és megvilágító egybevetése kevésbbé sikerült és sokhelyütt elég hiányos, sőt itt-ott helytelen is. Mindennek következménye aztán egyrészt a sok felesleges ismétlés, itt-ott kisebb-nagyobb összezavarás, másrészt pedig az. hogy érveléseinek különben többnyire helyes anyagával is sokszor küzködni kénytelen, és azt nem ott s nem úgy kombinálja, hogy szabatosb alakba foglalt érvei kellőleg ki­élesedjenek, hanem néhol majdnem elmosódnak. Egyes helyeken is fordulnak elő kisebb-nagyobb kifogás alá eső dolgok. így feltűnik például, hogy valahányszor szerző a betü- szerinti értelmezést említi, majdnem mindig úgy szól róla, mintha az e nemű értelmezéssel a Canticum egyszersmind éppen „hősköltemény “-nek is vétetnék, holott ezt az idetartozó értelmezőknek csakis egy aránylag csekély töredéke tette; hasonlag kevésbbé helyes, a mit elszórtan a 4. és 6. lapon a czímről mond úgy syntaktikai valamint érvelhetési szem­pontból, a 10. lapon Esrásról, s a 13. lapon a „polluit manus“ kifejezésről stb. Ugyan e lapon: Abika hihetőleg tolihiba Akiba helyett stb. Úgyszintén fölemlítendő hiányszámba megy, hogy a képletes beszédnek általában és különösen az itt szerepelő keletinek természetével, sajátos kifejezésmódjával jobban nem foglalkozik és arra exegetikailag is többet nem támaszkodik; továbbá az is, hogy a míg az elvetendő magyarázatok czáfolá- sainál — igen helyesen — azoknak ferdeségeit a kiszemelt és szószerint is felhozott részletek elég beható exegetikai és tárgyi méltatása útján is kimutatja: addig saját megállapodá­

Next

/
Thumbnails
Contents